„Dzsitó japán császárnő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Dzsitó császárnő uralkodási ideje alatt felelősséget vállalt az udvar adminisztrációs ügyei iránt, férje Tenmu halálát követően, aki egyébiránt saját nagybátyja volt. 687-ben ragadta magához a hatalmat, többek között azért is, hogy biztosítsa fia, [[Kuszakabe sinnó]] helyét a trónon. Dzsitó uralkodási székhelye a Fudzsiwara Palota volt,ami Jamatóban található.
 
Eredetileg Dzsitót Kuszakabe császár követte volna a trónon, de, váratlanul és fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Így [[KusakabeKuszakabe]] fia, [[Karu-no-o]] lett trónörökésként kinevezve. [[Karu-no-o]] [[Monmu császár]]ként vált ismertté később.
 
Dzsitó hét évig töltötte be az uralkodói posztot Japánban. Habár Dzsitó mellett jelen volt még hét lehetséges uralkodójelölt, a vezetők általában az uralkodó ház férfitagjait részesítették előnyben mondván, hogy a nők uralkodása csakis átmeneti lehet, ezért kell kizárólag férfi uralkodókat kinevezni Japán irányítására egészen a 21. századig bezárólag. Genmei japán császárnő, akit lánya, Gensó japán császárnő követett a trónon rácáfolt erre a már-már dogmaként tekintett öröklési megállapításra.
178

szerkesztés