„Dzsitó japán császárnő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
==Élete==
 
Dzsitó császárnő [[Tendzsi japán császár|Tendzsi japán császár]] lányaként látta meg a napvilágot. Édesanyja [[Ocsi-no-Iracume|Ocsi-no-Iracume]] volt, [[Ómi Szoga no Jamada-no Isikava Maro|Ómi Szoga no Jamada-no Isikava Maro]] miniszter lánya volt. Dzsitó császárnő [[Tenmu császár|Tenmu császár]] felesége volt, aki egyben [[Tendzsi császár|Tendzsi császár]] féltestvére, valamint trónutódja is volt.
Dzsitót többek között nevezik még, Unonoszararának vagy Unonoszaszarának (鸕野讚良) is, illetve csak egyszerűen Unónak is.
 
Dzsitó császárnő uralkodási ideje alatt felelősséget vállalt az udvar adminisztrációs ügyei iránt, férje Tenmu halálát követően, aki egyébiránt saját nagybátyja volt egyben. Dzsitó 687-ben ragadta magához a hatalmat, többek között azért is, hogy biztosítsa fia, [[Kuszakabe sinnó|Kuszakabe sinnó]] helyét a trónon. Dzsitó császárnő uralkodási székhelye a Fudzsiwara Palota volt, ami Jamatóban található.
 
Eredetileg Dzsitót Kuszakabe császár követte volna a trónon, de, váratlanul és fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Így [[Kuszakabe sinnó|Kuszakabe]] fia, [[Monmu japán császár|Karu-no-o]] lett trónörököseként kinevezve. [[Karu-no-o]] [[Monmu japán császár|Monmu császárként]]ként vált ismertté később.
 
Dzsitó hét évig töltötte be az uralkodói posztot Japánban. Habár mellette jelen volt még hét lehetséges uralkodójelölt is, a vezetők általában az uralkodóház férfitagjait részesítették előnyben mondván, hogy a nők uralkodása csakis átmeneti lehet, ezért kell kizárólag férfi uralkodókat kinevezni Japán irányítására egészen a 21. századig bezárólag. [[Genmei japán császárnő|Genmei]] japán császárnő, akit lánya, [[Gensó japán császárnő|Gensó]] japán császárnő követett a trónon, rácáfolt erre a már-már dogmaként tekintett öröklési renddel kapcsolatos megállapításra.
 
697-ben Dzsitó lemondott hatalmáról Monmu japán császár javára, és már, mint visszavonult és független uralkodónő, felvette a [[Daidzsó-tennó|daidzsó-tennó]] címet. Ezt követően Dzsitó császárnőhöz hasonlóan a többi visszavonult uralkodó is követte példáját.
 
Dzsitó ezt követően elzárt uralkodónőként továbbra is hatalmat gyakorolt, amely elterjedt trend lett a japán politikában neki köszönhetően.
 
Dzsitó eredeti sírhelye a mai napig ismert. Ma jelenleg ez a sírhely [[Nara (Japán)|Narában]] [[Sintó|sintó]] Shintó[[Sintó szentély|emlékhelyként]] tisztelt.
 
AAz [[BirodalmiImperial UdvartartásHousehold Kirendeltsége]]Ügynökség ezt a helyet [[Mauzóleum|mauzóleumnak]] nevezte ki, amely ma [[Ocsi-no Okanoe|Ocsi-no Okanoeként]] ismert.
 
[[File:TenmuJitoTomb.jpg|thumb|Dzsitó császárnő sírhelye]]
===Kugjó===
 
A Kugjó (公卿) egy kollektív elnevezés volt ebben az időben, amelyet a [[Meidzsi-kor|Meidzsi]] előtti korban használtak a legnagyobb hatalommal bíró uralkodók csoportjának megnevezésére.
ÁltalábaÁltalában ebbe a kiváltságos csoportba csupán három, maximum négy férfi tartozott. Dzsitó uralkodása alatt a következőek:
 
• [[Daidzsó-daidzsin|Daidzsó-daidzsin]]
 
• [[Szadadzsin|Szadadzsin]]
 
• [[Udadzsin|Udadzsin]]
 
• [[Naidadzsin|Naidadzsin]]
 
==Nem nengó korszak==
178

szerkesztés