„Mijako nyelvjárások” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''mijako nyelv''' ({{lang|ja|宮古口/ミャークフツ}} ''mjaakufucu'' vagy {{lang|ja|島口/スマフツ}} ''Szumafucu'') az Okinavától d…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
71. sor:
|{{IPA|f}}||{{IPA|s}}||
|- align=center
! [[Magyar hangtan|Közelítőhang]]
|{{IPA|ʋ}}|| ||
|}
80. sor:
Az {{IPA|/n/}} a szó végén {{IPA|[ŋ]}} - né változik, és összeolvad az egymást követő mássalhangzókkal ({{IPA|[m~n~ŋ]}}). Amikor a végső {{IPA|[ŋ]}} megkettőződik, {{IPA|[nn]}}- né változik; hasonlítsuk össze az angol ''tin'' (bádog) {{IPA|[tiŋ]}} szót a ''tinnu'' {{IPA|[tinnu]}} szóval. Előfordul, hogy zöngétlenedik az {{IPA|/s/}} és {{IPA|/f/}} után, azonban az {{IPA|/m/}} nem olvad egybe, és végül változatlan formában marad például a ''mku'' (jobb), ''mta'' (föld), és ''im'' (tenger) szavakban.
Az {{IPA|/f/}} labiodentális, nem bilabiális, és az {{IPA|/s/}} {{IPA|[ɕ]}}- vé palatalizál a magas magánhangzók előtt {{IPA|/i ɛ/}}: ''pssi'' {{IPA|[pɕɕi]}} (hideg). Néhány anyanyelvi beszélő betold egy {{IPA|[t]}} hangot az {{IPA|/n/}} és {{IPA|/s/}} közé, ahol különben mássalhangzócsoport lenne, mint az ''ansi'' {{IPA|[ɑnɕi ~ ɑntɕi]}} (tehát) szó esetében.
A {{IPA|/ʋ/}} is tisztán labiodentális és előfordul, hogy réshangként képezik {{IPA|[v]}}, amikor hangsúlyozzák, vagy kettőzik, például a {{IPA|/kuʋʋɑ/ [kuvvɑ]}} (borjú) szóban. Alkothat szótagmagot, ahogyan az ógami nyelvjárásban minden zengőhang: ''vv'' {{IPA|[v̩ː]}} (eladni). A záró {{IPA|/ʋ/}} kontrasztban áll a hátul képzett magas magánhangzókkal: a {{IPA|/paʋ/}} (kígyó), {{IPA|/pau/}} (bot), {{IPA|/paɯ/}} (légy) szavak tárgyesete {{IPA|[pɑvvu, pɑuju, pɑɯu]}} az ''-u'' simulóhangzó alkalmazásával.
Több mássalhangzókapcsolat létrejöhet (''mna'' 'shell', ''sta'' 'under', ''fta'' 'lid'), és a hosszú mássalhangzók bi[[Mora (nyelvtan)|mora]]ikusak (két morából állók). Például: ''sta'' {{IPA|[s̩.tɑ]}} ''fta'' {{IPA|[f̩.tɑ]}}, ''pstu'' {{IPA|[ps̩.tu]}}, így a felsorolt példák is egy-egy mássalhangzócsoportnak számítanak. Ez tipológiailag szokatlannak tűnhet.
:{{IPA|/mmtɑ/}} (kis méretű helyi gyümölcs)
:{{IPA|/nnɑmɑ/}} (most)
:{{IPA|/ʋʋɑ/}} (te)
:{{IPA|/fɑɑ/}} (kisbaba)
:{{IPA|/ffɑ/}} (fű)
:{{IPA|/fffɑ/}} (fésű) (''ff'' (fésű) szóból)<ref>''ff'' történetileg az ''ff'' a ''fusi'' szóból ered, deaz ógami szavakban nem jelölik a magánhangzókat.</ref>
:{{IPA|/suu/}} (zöldség)
:{{IPA|/ssu/}} (fehér)
:{{IPA|/sssu/}} (por) (''ss'' (por) szóból)
:{{IPA|/mmɑ/}} (anya)
:{{IPA|/mmmɑ/}} (burgonya) (''mm'' (burgonya) szóból)
:{{IPA|/pssma/}} (nap)
Megkettőzött zárhangokra nincs példa, kivéve egy különálló morféma esetében, az idézéskor használt ''tta'' partikula.
Az ellentét egy zöngétlen szótag és egy zöngés magánhangzó közöttláthatóvá válik a következő példából: ''kff puskam'' {{IPA|[k͡f̩ːpuskɑm]}} (meg akarom csinálni), ''ff꞊nkɑi'' {{IPA|[f̩ːŋɡɑi]}} (fésű), és ''paks꞊nu꞊tu'' {{IPA|[pɑksn̥udu]}} (méh) (''s'' utáni zöngétlen nazális hanggal). A ''ff꞊mɑi'' (fésű) különbözik a ''ffu꞊mɑi'' (végtermék) szótól. A nyelvtörők közé a beszélők nem illesztenek be ejtéskönnyítő hangokat.
:''kff ff'' (a fésű, amit készítek)
:''kff ss'' (a fészek, amit készítek)
:''kff kss'' (a horog, amit készítek)
A legrövidebb szó vagy VV, VC, vagy CC (egyszerű kettőzésből áll), például az ''aa'' (köles), ''ui'' (túl), ''is'' (kő), ''ff'' (fésű) szavakban. Nincsenek V vagy CV szavak; azonban előfordulnak CCV és CVV szavak, ahogyan fentebbi példa mutatja.
A szótagolást nehéz vizsgálni, főként az olyan szavakban, mint ''usnkai (us-nkai)'' (tehén) és ''saiafn (saiaf-n)'' (ágy).
A tarama nyelvjárásban megjelennek zöngés zárhangok:
{|class="wikitable"
|+Tarama mássalhangzók
! !! [[Labiális hang|Labiális]] !! [[Alveoláris hang|Alveoláris]]!! [[Veláris hang|Veláris]]
|- align=center
! [[Nazális hang|Nazális]]
|{{IPA|m}}||{{IPA|n}}||
|- align=center
! [[Zárhang|Plozíva]]
|{{IPA|p b}}||{{IPA|t d}}||{{IPA|k ɡ}}
|- align=center
! [[Magyar hangtan|Zár-réshang]]
| ||{{IPA|ts }}||
|- align=center
! [[Réshang]]
|{{IPA|f v}}||{{IPA|s z}}||
|- align=center
! [[Pergőhang]]
| ||{{IPA|r}}||
|- align=center
! [[Magyar hangtan|Közelítőhang]]
|{{IPA|w~ʋ}}||colspan=2|{{IPA|j}}
|}
Az /r/ képzése nem tiszta. A szóvégeken {{IPA|[ɭ]}} szerepel.
| |||