„Klónozás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tagolás |
|||
31. sor:
# '''Teljes organizmus klónozása'''. A teljes organizmus létrehozásának két alapvető módszere az ún. nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) és az embrióosztási (embriófelezési) technológia. A következőkben ezek részletesebb leírása következik.
====
Ebben az esetben egy molekula szaporításáról van szó. Ilyen például az ún. DNS polimeráz láncreakció, amikor DNS-molekulákat a vizsgálatokhoz szükséges mennyiségre szaporítják fel, de ez a lényegi eleme a kísérleti fázisban lévő génterápiás eljárásoknak is. A génterápia során egy vektor (hordozó) segítségével - ami lehet egy molekula vagy egy vírus - juttatnak be DNS-szakaszokat (géneket) a célsejtekbe, ahol azok beépülnek a sejt genetikai állományába, s ott kifejeződhetnek (vagyis megindul róluk a fehérjék átírása).
37. sor:
Ebben az esetben egyetlen molekula szaporításáról van szó Ilyen például a DNS polimeráz láncreakció, amikor a DNS molekulákat a vizsgálathoz szükséges mennyiségre szaporítják fel, de ez a lényegi eleme a kísérleti fázisban lévő génterápiás eljárásoknak is. A génterápia során egy hordozó segítségével, ami lehet egy molekula vagy egy vírus, juttatnak be DNS szakaszokat (géneket) a célsejtekbe, ahol azok beépülnek a sejt genetikai állományába, s ott kifejeződhetnek.(vagyis megindul róluk a fehérjék átírása).
Sejtek tenyésztése laboratóriumi körülmények között (sejtkultúrák). Genetikai szempontból az előállított sejtvonal összes sejtje megegyezik a kiindulási sejttel.
Egy teljes szervezet létrehozásának két alapvető módja a nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) és az embrióosztási (embriófelezési) technológia.
1. Egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat.
60. sor:
az egész szervezet „tervrajzát” tartalmazza. Ez a testi sejt tehát már „szakosodott” volt egy feladatra, szakkifejezéssel egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sejtplazmájának környezetében azonban elvesztette ezt az elkötelezettségét. Ezután a DNS állománnyal ily módon ellátott petesejtet egy nőstény állat méhébe ültetik, amely aztán szerencsés esetben természetes módon kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot.
A jó tulajdonságú tenyészállatoknál (pl.: szarvasmarhák) már rutinszerűen használt
| |||