„Kéménd (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szóismétlés javítások |
|||
30. sor:
'''Kéménd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Kamenín'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, az [[Érsekújvári járás]]ban.
==
A [[Kisalföld]] peremén, [[Párkány (település)|Párkánytól]] 13 km-re északnyugatra, a [[Garam]] jobb partján fekszik.
41. sor:
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[Újkőkorszak|újkőkorban]] éltek emberek lábas. Agancsból, csontból, pattintott kőből készített eszközeiket találták meg a környéken. Az [[i. e. 400]] körüli időben [[kelták]] érkeztek a vidékre, a [[Garam]] jobb partján fekvő temetőjükből számos korabeli ékszer és cserépmaradvány került elő.<ref>Maráz Borbála 1974: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). JPMÉ XIX, 117, 122; [[Blažej Beňadik]]-E. Vlček-C. Ambros 1957: Keltische Gräberfelder der Südwestslowakei. Bratislava, 114, Taf. XLIII.</ref> A falu legmagasabb pontját képező Várhegyen ebben az időben földvár állt. Valószínűleg a falu közelében zajlott az a döntő csata, melyet [[173]]-ban [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] császár a [[kvádok]]kal vívott.{{forr}}
A falu első írásos említése [[1183]]-ből származik ''"Camend"'' néven. [[1217]]-ben a [[Hont-Pázmány nemzetség|Hont-Pázmány nembeli]] Amadé volt a birtokosa. [[1543]]-ban [[Esztergom]] eleste után a vidéket elfoglalták a [[Oszmán Birodalom|törökök]]. [[1595]]-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. [[1683]]-ban a korábban a töröknek behódolt falut a [[párkányi csata]] után győztes lengyelek teljesen elpusztították. [[1696]]-ban mint lakatlan helyet említik, [[1699]]-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. [[1705]] augusztusában a [[kurucok]] ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A [[18. század]]ban a falu fejlődésnek indult, [[1755]]-ben már állt az új templom is. Iskolája [[1732]]-ben nyílott. [[1787]]-ben 151 házában 884 lakos élt. [[1828]]-ban 173 háza állt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. [[1849|1849.]] [[április 20.|április 20-án]] itt ugrasztotta meg egy magyar sereg [[Franz Wyss|Wyss]] vezérőrnagy császári seregét. [[1885]]-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-[[Léva]] vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött.
66. sor:
* [[Második világháború]]s hősi emlékmű.
* A falunak jellegzetes (kurtaszoknyás) [[Magyar népviselet|népviselete]] van,<ref>[http://www.foruminst.sk/index.php?t=a&p=lexikon&xp=&Data_Id=163&MId=&Lev=&Ind=9&skat=lex_nepr&P=index,hu, A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig]</ref> emellett a népi építészet számos szép példája látható a településen.
* Az ''Ördöngösi dűlőben'' fekvő ''Iszomfalva'' több mint
* A Garam mentén fekvő ''Szerelem-sziget'' ifjúsági tábora.
| |||