„Batsányi János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
[[File:Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (12543. számú műemlék) 2.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|[[Batsányi János Gimnázium|Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola]] ([[Csongrád]], Kossuth Lajos tér 1.)]]▼
'''Batsányi János''' (másként: ''Bacsányi János'', [[Tapolca]], [[1763]]. [[május 9.]] – [[Linz]], [[Ausztria]], [[1845]]. [[május 12.]]) magyar költő.▼
== Élete ==▼
[[1763]]-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. [[Keszthely]]en, [[Veszprém]]ben, [[Sopron]]ban és a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|pesti piaristáknál]] végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: [[magyar nyelv|magyarul]], [[latin nyelv|latinul]], [[német nyelv|németül]] és [[francia nyelv|franciául]].▼
Joggyakornokként került [[Orczy Lőrinc]] báró pesti házába, ahol a ház fiának tanítója lett. Orczy megkedvelte és szívesen látta szalonjában, ahol a felvilágosodás korabeli értelmiségi ifjúsággal is találkozhatott. [[1785]] végén, tanítványa halála után [[Kassa|Kassán]] a kamarai igazgatóságnál hivatalnok (gyakornok, később írnok) lett.{{Író infobox▼
|név= Batsányi János
|kép= Batsányi János.jpg
28 ⟶ 35 sor:
|megjegyzés=
}}
▲[[File:Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (12543. számú műemlék) 2.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|[[Batsányi János Gimnázium|Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola]] ([[Csongrád]], Kossuth Lajos tér 1.)]]
▲'''Batsányi János''' (másként: ''Bacsányi János'', [[Tapolca]], [[1763]]. [[május 9.]] – [[Linz]], [[Ausztria]], [[1845]]. [[május 12.]]) magyar költő.
▲== Élete ==
▲[[1763]]-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. [[Keszthely]]en, [[Veszprém]]ben, [[Sopron]]ban és a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|pesti piaristáknál]] végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: [[magyar nyelv|magyarul]], [[latin nyelv|latinul]], [[német nyelv|németül]] és [[francia nyelv|franciául]].
▲Joggyakornokként került [[Orczy Lőrinc]] báró pesti házába, ahol a ház fiának tanítója lett. Orczy megkedvelte és szívesen látta szalonjában, ahol a felvilágosodás korabeli értelmiségi ifjúsággal is találkozhatott. [[1785]] végén, tanítványa halála után [[Kassa|Kassán]] a kamarai igazgatóságnál hivatalnok (gyakornok, később írnok) lett.
[[Baróti Szabó Dávid]], [[Kazinczy Ferenc]] és Batsányi [[1787]]-ben megalapította az első magyar irodalmi társaságot ''([[Kassai Magyar Társaság]]).'' Országszerte sokan csatlakoztak hozzájuk. Elindították a ''[[Magyar Museum]]'' (1788–1792) című irodalmi folyóiratot – az első ilyet Magyarországon. Azonban a szerkesztők, különösen a radikális Batsányi és az óvatosabb Kazinczy között rögtön meg is indult a politikai vita: Kazinczynak nem tetszett, hogy az ő írását (a lap beköszöntőjét) Batsányi átszerkesztette és élesebb hangvételűvé tette. A második számtól kezdve külön dolgoztak, azt már Batsányi készítette el. Kazinczy ezután kivált a társaságból, és megalapította saját lapját, az [[Orpheus (folyóirat)|''Orpheus''t]]. (Kazinczy és Batsányi viszonya már korábban is feszült volt.)
50 ⟶ 48 sor:
Mikor [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] [[1809]]-ben bevonult Bécsbe, Batsányi a szabadítót remélte benne. Volt kufsteini fogolytársa, a bassanói herceg kérésére ő fordította le Napóleon kiáltványát ([[május 15.|május 15-én]]), amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. A békekötés után kivonuló franciákat követve még ebben az évben [[Párizs]]ba költözött. Napóleon évi 2000 frankos anyagi támogatást nyújtott neki.
A császár bukása után Batsányi jelentkezett a Párizsba bevonuló osztrákoknál, akik [[1815]]-ben a [[Spielberg vára|spielberg]]i börtönbe vetették, majd [[1816]]-ban a feleségével együtt internálták: szigorú rendőri felügyelet mellett élt a felső-ausztriai
A kulturális életbe már nem tudott bekapcsolódni, így az ortológus–neológus vita idején is az ortológusokat támogatta - valószínűleg információ hiányában, de magyarázzák Kazinczy ellenérzésével is.
Hitvesének elvesztése (1839. július 24.) után egyre nehezedőbb magányban élt [[1845]]. [[május 12.|május 12-én]] bekövetkezett haláláig. 1843-ban, 80 éves korában a [[Magyar Tudományos Akadémia]] felvette levelező tagjai közé. Könyvtárát a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumra]] hagyta. Magyarországon csak
== Ismertebb művei ==
| |||