„Pókszabásúak” változatai közötti eltérés

* [[Ostorfarkúak]] ''(Uropygi)'' – kb. 100 fajuk van. Utótestük végén három ízű függelék van, melyen sokízű, fonálszerű flagellum ered. Tapogatólábaikat ollóként használják, a tapogatást az első lábpár végzi. Trópusi-szubtrópusi területek magányos lakói, éjszakai ragadozók. Védekezésként anális mirigyeik váladékát fecskendezik ki ostoruk töve mellől.

* [[Atkák]] ''(Acari'' vagy ''Acarina)'' – kb. 30 000 fajuk van. Egységes, szelvényezetlen testüket két részre osztja a 2-3. lábpár közötti hátoldali barázda: a proterosomára és a hysterosomára. Ez a testtagolódás eltér a többi pókszabásútól, a testtájak ugyanis nem feleltethetők meg az elő- és utótestnek: a proterosomán található a csáprágó és a tapogatóláb (együttes nevük: ''gnathosoma'') és két pár járóláb, a hysterosomán pedig a 3-4. lábpár ered. Legtöbbjüknek négy pár végtagja van, ettől eltérnek a gubacsatkák (két pár) és a lárvák (három pár). 1-4 pár jól látható légzőnyílásuk van, elhelyezkedésük segít rendszerezésükben. Csáprágójuk életmódjuk szerint ollós, karmos vagy szuronyszerű lehet, ez a hypostomában (a tapogatóláb összeforradt alapízei által alkotott nyitott csatorna) található, amit a homlok nyúlványa, az epistoma fed be. Ez az egész készülék a ''rostrum''.

 

== Források ==