Wikipédia

„Arad vármegye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
 
== Földrajz ==
 
[[Magyar Királyság|Magyarország]] régi [[Tiszántúl|Tiszántúli kerületének]] egyik megyéje. Észak felől [[Békés vármegye|Békés]] és [[Bihar vármegye|Bihar]], keletről [[Hunyad vármegye|Hunyad]], délről [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény]] és [[Temes vármegye|Temes]], nyugatról [[Csanád vármegye]] határolta. A [[Maros]] jobb partján terült el. Alakja hosszúkás négyszög volt, melynek összefüggő testébe csak nyugaton nyúlt be [[Csanád vármegye]] [[Battonyai járás]]a. Területe 6443,39 {{km2}} <!--(pallas)-->.
 
NyugatonAz egykori megye területe nyugaton és északnyugaton termékeny síkság, a [[Alföld|Nagy-Magyar-alföld]] keleti széle, ahola tengerszint feletti magassága alig 100 méter magasságban. A hegyek felé a síkság a Maros és a Körös sok törmelékkúpján lassan emelkedik. Ezt a területet a Fekete- és Fehér-Körös, valamint több kisebb vízér, mint a Fekete-Körösbe ömlő Tőz, a Fehér-Körösbe ömlő Csigér öntözi. A folyók csekély esése miatt a fölösleges víz levezetésére csatornákat (Malom-csatorna, Nádor-csatorna) ástak. A síkságból a vetődési sík mentén a hegyvidék minden átmenet nélkül hirtelen emelkedik ki a Maros és Fehér-Körös közt nyugatról keletnek csapó Zarándi-hegység (régebben főbb csúcsairól Hegyes-Solymos-hegységnek is nevezték), melynek nyugati meredek része (Arad-hegyalja) a kitűnő ménesi és magyarádi borok hazája. A kiterjedt erdőségekkel borított hegységet, mely a Hegyesben 800 méter, keletre a Solymosban 837 méter magasságot ér el, úgy északon a Fehér-Körösbe folyó, mint dél felől a Marosba folyó patakok vájta völgyek szabdalják. A vármegye északkeleti részét a szintén hegyek uralják. A Fehér-Körösnek helyenként tág medencévé szélesedő völgyétől északra a bihari határon a Béli-hegység emelkedik, melynek nyugati alacsonyabb lejtőit szintén szőlők borítják, de ez kevésbé jelentős. Magasabb csúcsai 1000 méterig nyúlnak, és túlnyomóan erdősek. A vármegye legkeletibb szögletébe, a Béli-hegységtől (Szár-tető 1112m) a 652 méter magas Gyalu Máró nyerge által elválasztva, a Bihar-hegység nyúlik be, mely a Galna-tetőben 1486 méter magasságot ér el, mely egyben a vármegye legmagasabb pontja is. Helyenként apró tavak találhatók.<ref>http://72varmegye.eu/varmegye/Arad</ref>
 
== Története ==▼
 
▲== Története ==
A [[honfoglalás]] előtt [[Szláv népek|szlávok]] által ritkán lakott terület volt, melyre [[Ajtony vezér|Ajtony]] törzse telepedett le. Ajtony legyőzése után [[I. István magyar király|I. István]] egy ''Arad'' nevű ispánt nevezett ki az akkor már álló [[Földvár (építmény)|földvár]] élére, és azt a vármegye székhelyévé tette. [[1214]]-ből származik a várispánság első írásos említése. A [[tatárjárás]] idején a vár jelentős pusztulást szenvedett, utána jelentősége valamelyest csökkent. A [[14. század]]ban a királyi hatalom gyengülésével a megye túlnyomó része magánbirtokba került; a legjelentősebb családok a Telegdiek, Garaiak, Lackfiak voltak. Ekkor váltotta fel a korábbi királyi vármegyei berendezkedést a nemesi vármegye. A [[13. század]]ig szinte csak a nyugati sík vidék volt lakott, a 14. században kezdett benépesülni a keleti hegyes, erdős vidék a betelepült [[románok]]kal ''(vlachok).''
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Arad_vármegye”