„Skála Metró” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a [[Nyugati pályaudvar]] melletti [[autóbusz]]végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a [[mozdony]]fordítókhoz hasonló [[Tehergépkocsi|teherautó]]-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.
 
A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a [[1990-es évek|kilencvenes évek]] közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike épp a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült, szintén Demján Sándorhoz köthető [[WestEnd City Center]], mely a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült, eközben az épület több tulajdonosváltáson is átesett. [[1996]]-ban az áruházat némileg felújították, de az épület állagromlása ezután is folyamatosan tetten érhető volt, az árukínálat elavulása mellett, melyeket különböző, főleg ázsiai bérlők kínáltak.<ref name="kadarplaza">[http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120803-mi-van-a-szocialista-plazakkal.html Kádár János plázáinak nyomában] Origo, 2012. augusztus 9.</ref> A supermarket-részen előbb a Kaiser, majd a [[Spar]] létesített áruházat. Az épület más részein gyermekmegőrző játszóház és szórakozóhely is működött, ez utóbbiban 2011-ben [[Tragédia a West-Balkán szórakozóhelyen|tragikus balesetben]] három lány meghalt, mikor a tömegben megfulladtak,<ref>[http://index.hu/bulvar/2011/01/16/harom_lanyt_megoltek_a_west_balkanban/ Három lány meghalt a West Balkánban] Index, 2011. január 16.</ref><ref>[http://www.origo.hu/itthon/percrolpercre/20120627-itelethirdetes-a-west-balkan-tragedia-ugyeben.html?pIdx=2 Teljes volt a káosz a halálos West Balkán-buliban] Origo, 2012. június 27.</ref><ref>[http://mno.hu/belfold/west-balkan-tragedia-maradt-a-jogeros-itelet-1214379 West-Balkan-tragédia: marad a jogerős ítélet] mno.hu, 2014. március 6.</ref> a szórakozóhely ezután megszűnt. A Nyugati tér 2014-es felújítása után a Skála Metrót is szeretnék jobban felújítani és korszerűsíteni, de ez egyelőre még várat magára.
 
== Források ==