„Skála Metró” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a [[Nyugati pályaudvar]] melletti [[autóbusz]]végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a [[mozdony]]fordítókhoz hasonló [[Tehergépkocsi|teherautó]]-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.
A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a [[1990-es évek|kilencvenes évek]] közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike épp a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült, szintén Demján Sándorhoz köthető [[WestEnd City Center]]
== Források ==
|