„Szegedi Nemzeti Színház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Bemutatók, művészek: egyértelműsítés - Páger Antal
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a →‎Tervezése, építése: Link a Népszínházra
4. sor:
== Az épület története ==
=== Tervezése, építése ===
Neves építészek alkotása a Szegedi Nemzeti Színház, számos színházat tervezett a Fellner & Helmer cég Európa-szerte<ref>A Fellner & Helmer cégnél Európa az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjedt, [[Odessza|Odesszában]] is építettek egy operaházat [[1887]]-ben.</ref> a monarchia területén is, köztük a pesti Népszínházat[[Népszínház]]at ([[1872]]–[[1875]]) (ez utóbbit [[1966]]-ban bontották le a [[Blaha Lujza]] téren mint Nemzeti Színházat), a pesti [[Vígszínház]]at ([[1895]]-[[1896]]), a [[fiume]]i ([[1883]]), [[pozsony]]i ([[1886]]), [[tata]]i ([[1889]]), a [[kecskemét]]i<ref>Ma [[Katona József Színház (Kecskemét)|Katona József Színház]]</ref> ([[1896]]), a [[nagyvárad]]i ([[1895]]–[[1899]]), [[zágráb]]i ([[1895]]–[[1898]]), [[Nyitra (település)|nyitrai]] ([[1901]] után), [[győr]]i ([[1903]] után), a [[kolozsvár]]i ([[1904]]-[[1906]]) színházakat,<ref>Ld. [[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)]]</ref> épületeik stílusa a bécsi barokk formavilágát idézi. Megrendelésre más stílusban is dolgoztak, jó példa erre éppen a szegedi Holzer-ház ([[1882]]), amelyet ónémet stílusban terveztek.<ref>Déry Attila i. m. 54-55. o.</ref>
 
Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] (= a Víz<ref>Szegeden az időszámítás [[1879]]. [[március 12.|március 12-éhez]] kapcsolódik, ami előtte volt, az a ''Víz előtt'', ami utána, az a ''Víz után''</ref>) után rövid idő alatt újjáépült Szeged. A [[19. század]] utolsó évtizedeiben gyarapodásnak indult Szeged lakossága, alkalmas volt az idő egy állandó vidéki színház építésére, országosan is az [[1870-es évek|1870]]-[[1880-as évek]]ben már szerveződtek a vidéki vándor színészközösségek, s mint fent is jeleztük egész Európában épültek vidéki nagy városokban színházak. Szegeden a lebontott vár helyén a Bástya, a [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]], a [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] és a [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi]] utca által határolt telket jelölték ki a színház számára. Az új színházépület terveit a köztörvényhatósági bizottság [[1881]] [[július]]ában egyhangúlag elfogadta. A legolcsóbb ajánlatot tévő Jiraszek Nándor és Krausz Lipót cégére bízták a megvalósítást. A szegedi színháznak használt díszleteket vásároltak az éppen leégett bécsi Ringszínháztól.