„Tóth Ede (színműíró)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: Két link a Népszínházra
46. sor:
A vándorszínészet, a nélkülözések, a kemény munka megtámadta amúgy is gyenge egészségét. 1873-ban apja halála után haza kellett mennie és a család vagyoni ügyeinek rendezése végett hosszabb időt töltött Putnokon. Itt Teréz nénje házánál sokat dolgozott és [[1873]]-ban itt született meg első jelentős műve: ''[[A falu rossza]]'', melyet a putnoki emberekről mintázott. Karácsony után újra megindult állást keresni. Ekkor vette hírét a [[Nemzeti Színház]] igazgatóságától 1874. január 8-án hirdetett népszínmű-pályázatnak. A ''Falu rossza'' című művét átdolgozva, augusztus 16-án benyújtotta és a száz arany pályadíjat szeptember 30-án elnyerte. Ez volt a fordulópont az életében.
 
[[Szigligeti Ede]] gondoskodott róla, hogy Budapestre kerülhessen és a Nemzeti Színháznál 1875 áprilisában jelmeztári felügyelőül alkalmazta, művét pedig 1875. január 15-én előadatta. A Nemzeti Színháznál 1875. évi pályázatán újra részt vett és műve, a ''Tolonc'' november 20-án 29 versenyző közül egyhangú ítélettel elnyerte a 100 arany pályadíjat. (Először adták a Népszínházban[[Népszínház]]ban 1876. május 28-án). Ez meghozta számára az országos ismeretséget.
 
A [[Kisfaludy Társaság]] 1876. január 26-án belső tagjává választotta. 1875 tavaszán átdolgozta a ''Kintornás család'' népszínművét, mely 1876. január 27-én került színre a Népszínházban[[Népszínház]]ban. Ennek előadását még látta a költő, de az 1876. május 28-án színre került ''Tolonc'' nagyszerű fogadását már nem érte meg. Amikor ugyanis már Budapestre került, anyjától öröklött baja, a [[Gümőkór|tüdővész]], a sok átélt nyomor következtében [[1876]] januárjában megtámadta szervezetét és minden gyógyítás, fürdőzés dacára 1876. február 26-án meghalt Budapesten.
 
==Emlékezete==