„Krími Tatár Kánság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Mind a [[Kazán (település)|Kazán]] 1552-es elfoglalása után nagyhatalommá való Oroszország, mind az 1569-ben [[reálunió]]ra lépő Lengyelország és Litvánia gyakorta hadban állt a Krími Kánsággal. Emiatt a kánok háborúik során béke- vagy szövetségi szerződés létesítésére törekedtek a fenti két hatalom egyikével. A katonai szövetségek között az egyik legfontosabb a [[III. Iszlám Giráj krími kán|III. Iszlám Giráj]] és a [[Kozák–lengyel háború (1648–54)|kozák felkelők]] közötti együttműködés volt. 1754-től kezdve a [[perejaszlavi szerződés]], az ukrajnai kozákság cári kötelékbe kerülése arra késztette a Krími Kánságot – a tatár-orosz tradicionális ellentét okán –, hogy szakítson a kozákokkal és szorosabbra fűzze a viszonyt a Rzeczpospolitával.
A krími tatár kánok nem egy esetben független külpolitikát folytattak a török szultánokról. Az 1570-es években például annak ellenére törtek be a tatárok lengyel-litván területekre, hogy [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory Istvánt]] - aki maga is a szultán hűbéresének számított - török támogatással lengyel királlyá választották.<ref>''Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai.'' Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986. 203. o.</ref> Törekvéseik odáig vezettek,
== Hadszervezet ==
| |||