„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés

 
== Részei ==
Marokkóban, az Atlasz nyugati része a [[Ríf-Atlasz]] és a [[Magas-Atlasz]], ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az [[Atlanti-óceán]] partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]], a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas [[Antiatlasz]]tól a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő [[Középső-Atlasz]]tól pedig az [[El-Abid]] [[vádi]] és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] között. [[Algéria]] északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi [[Tell-Atlasz]] és a déli [[Szaharai-Atlasz]]. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]].
 
== Képek ==