„Church of England” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
== Az egyház arculata ==
Az anglikán egyház a többi evangélikus egyházaktól legfőképpen abban különbözik, hogy megtartotta a hierarchiát, amiért püspöki egyháznak is nevezik. Papsága külön rendet képez, melynek a papszentelés «character indelibilis»-t, eltörölhetetlen jelleget kölcsönöz. A diakonussá és pappá avatás által az alsó, a püspökké avatás által a fenső papi osztályba lép az illető. Az A. egyház benső alkotmánya tehát tisztán hierarchikus. A papság püspökökből, papokból és diakonusokból áll. A püspökök felett áll Anglia két érseke, a canterburyi, ki egész Angliának prímása és metropolitája, és a yorki, ki Angliának prímása. E két érsek alatt 31 püspök áll, kik közül azonban csak 26-nak van helye és szavazata a felsőházban. Minden püspök oldala mellett egy káptalan (chapter) áll, melyhez a dékánon (dean) kivül még kanonokok (canons és prebendaries), archidiakonusok (archdeacons) és egy jogtudós vikáriussal (vicar) együtt más egyházi méltóságok tartoznak. A püspököket, a legtöbb dékánt és a többi egyházi méltóságok közül is sokat a korona nevez ki. A püspökök évenként 2000-15,000 font sterling jövedelmet húznak. 15,000 font sterling jövedelme van nevezetesen az anglikán egyház első főpapjának, a
A canterburyi érsek előjogai közé tartozik Anglia uralkodóinak megkoronázása. Mindkét érseknek megvan a maga «House of Convocation»-ja, képviseleti háza, a melyben a püspökök, a dékánok és káptalanok és az alsó papság (proctors) képviselői hellyel és szavazattal bírnak. A laikus elem ki van az egyház kormányzásából zárva. A püspökök kezébe van letéve az egyház összes benső kormányzása s övék az egyházi fegyelemtartás és a törvénykezés joga is. A lelkészek képzéséről az egyetemeken kívül még 18 teológiai szeminárium gondoskodik.
|