„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés

Ez az erődítményünk az 1241–42-es [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a [[Bána nemzetség|Bána nembeli]] [[Cseszneki Jakab]] királyi kardhordozó (''ensifer regis'') emeltette [[1263]] körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy [[1281]]-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. [[1315]]-ben a Csákok elfoglalták a várat, de [[1323]]-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia [[Cseszneki János]] részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a [[Csák nemzetség]]nek [[Pázmándfalu]]ért és 100 ezüstdénárért. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a [[Garai család|Garai]] főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt [[1482]]-ig, a fiúág kihaltáig. [[1483]]-ban a [[Szapolyai család]] uralta. [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát [[Bakics Pál]] kapta meg, aki haláláig [[1537]]-ig birtokolta. Rövid ideig [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] kezén is volt a vár, majd [[1540]]-ben [[Csaby István]] kapta, aki [[Eger]] főkapitánya volt. Később a Csaby–[[Wathay család]]ok kezére került.