„Fagyosszentek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''fagyosszentek''' a magyar népi hagyomány szerint a [[Pongrác]], [[Szervác]], [[Bonifác]] napok ([[május 12.]], [[Május_13|13.]], [[Május_14|14.]]), valamint Orbán napjának ([[május 25.]]) a közös elnevezése. Az [[Ipoly]] mentén a néphagyomány [[Zsófia]]-naptól ([[május 15.]]) is fagyot várt.
 
==A A meteorológiában ==
A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.
 
A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között [[Karl Dove]], [[Richard Assmann]] és [[Wilhelm von Bezold]]. Bezold szerint a fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomás-minimum közepe Magyarország, ahol az [[Alföld]] ebben az időben erősen fölmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott [[Hegyfoky Kabos]], akinek ''A május havi meteorologiaimeteorológiai viszonyok Magyarországon'' című munkája 1886-ban jelent meg a [[Természettudományi Társulat]] megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem [[Ausztria|Ausztriában]], [[Németország]]ban és [[Lengyelország]]ban is megfigyelték.
 
== A néprajzban ==