„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés

* a fenti két fő vonulat közé ékelődik a Sott- vagy más néven a Berber-fennsík
 
Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m).
 
Az északi vonulat a [[Rif-Atlasz]] folytatása. Mintegy 1500 km hosszan húzódik. Közvetlenül a Földközi-tenger partjáról szökik 1500 vagy akár 2000 méter fölé.
Legmagasabb pontja 2308 méter (Lalla Khedidja), [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. A Tell- (vagy Parti-) Atlasz több keleti-nyugati irányú párhuzamos vonulatát a haránt irányú folyóvölgyek rövid szakaszokra darabolják. A magasabb részeket erdők, a völgyeket jól gondozott gyümölcsös és zöldségeskertek tarkázzák. Innen ered a hegység elnevezése (Tell = termékeny, jó minőségű föld).
Déli oldalán meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Dzsebel Aïssa]] (2236 m). Itt a Szaharai-Atlaszban termékenységről már szó sem lehet. Még a legmagasabb csúcsokon sem éri el a csapadék évi mennyisége a 400 mm-t. Legfeljebb gyér füvű legelő nő meg rajta. A Szaharára néző lejtők [[kősivatag]]ok. Az úgynevezett szaharai kapukon kelnek át a hegységen a nagy múltú (karaván)utak, amelyeknek kijáróiba oázisvárosok települtek.
A Szaharai-Atlasz Tunéziába is átnyúló keleti része az Aurés (Oresz-) hegység.