„Szkepticizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
A görög szkeptikusok bírálták a [[sztoikus filozófia|sztoikusokat]], [[dogma (fogalom)|dogmatizmus]]sal vádolták őket. A szkeptikusok számára a [[logika|logikán]] alapuló vita elfogadhatatlan volt, mivel maga is olyan [[elöljáró|prepozíciókra]] épült, amelyek nem mondhatóak hamisnak vagy igaznak további prepozíciókra való építés nélkül. Ezenkívül azt is állították, hogy két prepozíció nem építhet egymásra, mivel ezzel egy ördögi kört hoznának létre. A szkeptikusok ezért a logikát megbízhatatlan eszköznek tekintették, ami épp annyi problémát okoz, mint amit állítása szerint megoldott. Az igazság ennek ellenére nem szükségszerűen elérhetetlen, sokkal inkább egy olyan képzet, ami nem létezik tiszta formájában. Bár a szkeptikusokat vádolták azzal, hogy megtagadják az igazság létezésének lehetőségét, lehetséges, hogy csak egy olyan kritikai iskola volt, melynek követői szerint a filozófusok még nem találtak rá az igazságra.
A filozófiai szkepticizmus különválasztható mérsékelt és radikális ágakra (pontosabban, inkább attitűdökre). A mérsékelt szkepticizmus kételkedés a világ érzékelésének módjában, a dolgok tulajdonságaiban; alapkérdése: „tényleg olyan-e a világ, amilyennek érzékeljük és elgondoljuk?”
A radikális szkepticizmus - részben az előző kérdések által felvetett megfontolásokból kiindulva - magát a létezést is megkérdőjelezi, alapkérdése: „létezik-e egyáltalán a világ, léteznek-e az érzékszervek által észlelt dolgok?”. Az ókorban már mindkét irányzatnak voltak képviselői; középkori szerzőknél azonban Descartes színre lépéséig csak erősen mérsékelt szkepticizmus érhető tetten a forrásokban A modern filozófiai szkepticizmus gyakori érvei és problémái az [[álomargumentum]] és az „[[agyak a tartályban]]” problémakör. Ezek többségét már Descartes is említi műveiben (''Értekezés a módszerről'', ill. ''Szabályok az értelem vezetésére''). Emiatt Descartest egyes szerzők a modern szkepticizmus előfutárának vagy vezéralakjának is tartják, noha Descartes világosan elhatárolta magát tőlük, s az általa idézett szkeptikus érvek éppen az abszolút bizonyosság elérésére irányultak.
A szkepticizmus szoros kapcsolatban van a [[relativizmus]]sal, noha a két felfogás nem ugyanaz. Dióhéjban mondva, a szkeptikus erősen kételkedik benne, hogy bármi is szigorú értelemben egyáltalán igaz lenne, amit bárki állít, a relativista szerint pedig gyakorlatilag bármilyen kijelentés igaz lehet (a megfelelő szemszögből nézve). Gyakorlati szempontból azonban a szkeptikus és a relativista is elveti azt a hitet, hogy a kijelentéseknek abszolút, örök érvényű igazságot lehet tulajdonítani, ennyiben a jelentős elméleti különbség ellenére sokszor gyakorlati hasonlóságot lehet találni az érvelésben vagy bevettnek számító állítások tagadásában.
== Tudományos szkepticizmus ==
| |||