„Bábizmus” változatai közötti eltérés

649 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
vallás infobox be
a (Ogodej átnevezte a(z) Szerkesztő:Ogodej/Bábizmus lapot a következő névre: Bábizmus: Cikkek közé)
(vallás infobox be)
{{vallás infobox
|vallás=
|név=
|saját név=
|vallás felekezetnél=
|jelkép=
|jelkép mérete=
|jelkép aláírása=
|térkép =
|térkép mérete=
|térkép aláírása=
|kialakulásának ideje =
|alapító =
|fő próféta =
|vallási vezető tisztsége=
|vallási vezető neve =
|szent iratok=
|felekezetek=
|iskolák =
|államvallás =
|államvallás korábban =
|fő vallás =
|fő vallás korábban =
|követők száma=
|követők százalékban =
|követők százalékban forrása=
|főbb tanok =
|személyiségek nevei 1 =
|személyiség megnevezése 1 =
|személyiségek nevei 2 =
|személyiség megnevezése 2 =
|főbb események =
}}
A '''bábizmus''' [[Báb (vallási vezető)|Szejed Ali Mohamed Sirázi]] (1819 –1850) kereskedő követőinek ('''bábik''') vallása. Mozgalma az [[iszlám]] megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az ''Iszna Asarijjá''nak, a [[Síita iszlám|síizmus]] tizenkettes irányzatában a rejtőzködő tizenkettedik [[imám]]jához vezető ''Kapu'' ( ''Báb''), valamint később, hogy ő az iszlám által várt [[al-Mahdí]] azaz a ''Megígért''. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (''pont''ja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában.
 
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita [[szúfizmus|szúfit]] megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett ''Örökkévalóság reggelé''nek (''Szubh-i Azal azaz „azali bábik”'') követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a [[Baháalláh|Baháullá]]t (''Isten szépséges ragyogása'') vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a [[bahái hit|bahái vallás]] próféta megalapítóját követte.