„Rozsnyó” változatai közötti eltérés

A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] Rozsnyói járásának székhelye volt. [[1919]]. [[június 10.|június 10-én]] a magyar [[Tanácsköztársaság]] hadserege átmenetileg visszafoglalta [[Csehszlovákia|Csehszlovákiától]]. [[1938]] és [[1945]] között az [[első bécsi döntés]] értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az [[első világháború]] utáni években eltávolított [[Kossuth Lajos|Kossuth]]-szobor talapzatára helyezett [[Milan Rastislav Štefánik]] szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és fasz elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. A [[miskolc]]i 7. [[dandár]] parancsnoka, Littay-Lichtenecker András [[altábornagy]] 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig.<ref>[[Márai Sándor]] 1938. november 9-én a [[Pesti Hírlap]]ban megjelent helyszíni tudósítása.</ref><ref>[http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3049 Magyar Világhíradó, 1938 november: A bevonuló magyar csapatok ünnepélyes fogadása Rozsnyón]</ref> A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel.<ref>[http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3351 Magyar Világhíradó, 1939 június: A talapzatára visszaállított Kossuth-szobor ünnepélyes leleplezése]</ref>