„Vilkove” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A település a [[Fekete-tenger]] partvidékén, a [[Duna-delta]] ukrajnai részén, közvetlenül a román—ukrán határ mentén fekszik. A város az alapításakor közvetlenül a tengerparton helyezkedett el, de a Duna-delta folyamatos változása miatt napjainkban a tengerpart a településtők 6 km-re fekszik. A területi közponntól, [[Odessza|Odesszától]] 207 km-re fekszik. A város a [[T 1605]] és a [[T 1628]] autóutakon érhető el.
== Története ==
A települést az 1708-as [[Bulavin-felkelés]] után a [[Kubány|Kubány-vidékről]] az [[Oszmán Birodalom|Oszmán Birodalomhoz]] tartozó [[Besszarábia|Bessazrábiába]] menekült [[kozákok]] alapították. A [[doni kozákok]] mellett [[zaporizzsjai kozákok]] és az [[Orosz Birodalom|Orosz Birodalomban]] üldözött [[Pravoszláv óhitűek|óhitűek]] is betelepedtek. Az alapítás évének 1746-t tekintik. A település neve először ''Poszad Lipovanszke'' volt. 1762-ben kapott városi rangot. Besszarábiával együtt a város az orosz-török háborút lezáró [[Bukaresti béke (1812)|1812-es bukaresti békeszerződés]] értelmében az Orosz Birodalomhoz került. Az orosz fennhatóság időszakában a [[Besszarábiai kormányzóság]] Izmaili járásához tartozott.▼
1918-ban a területet [[Románia]] szerezte meg, a város 1940-ig Romániához tartozott. A [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] alapján a [[Szovjetunió]] bekebelezte Besszarábiát. Az szovjet fennhatóság azonban csak 1941-ig tartott, Amikor a terület visszakerült Romániához. A [[második világháború]] alatt, 1941 és 1944 augusztus 24. között a város román fennhatóság alatt volt. A Szovjetunió által visszafoglalt terület az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság|Ukrán SZSZK]] része lett. ▼
▲A települést az 1708-as Bulavin-felkelés után a Kubány-vidékről az Oszmán Birodalomhoz tartozó Bessazrábiába menekült kozákok alapították. A doni kozákok mellett zaporizzsjai kozákok és az Orosz Birodalomban üldözött óhitűek is betelepedtek. Az alapítás évének 1746-t tekintik. A település neve először Poszad Lipovanszke volt. 1762-ben kapott városi rangot. Besszarábiával együtt a város az orosz-török háborút lezáró 1812-es bukaresti békeszerződés értelmében az Orosz Birodalomhoz került. Az orosz fennhatóság időszakában a Besszarábiai kormányzóság Izmaili járásához tartozott.
== Népessége ==▼
▲1918-ban a területet Románia szerezte meg, a város 1940-ig Romániához tartozott. A Molotov–Ribbentrop-paktum alapján a Szovjetunió bekebelezte Besszarábiát. Az szovjet fennhatóság azonban csak 1941-ig tartott, Amikor a terület visszakerült Romániához. A második világháború alatt, 1941 és 1944 augusztus 24. között a város román fennhatóság alatt volt. A Szovjetunió által visszafoglalt terület az Ukrán SZSZK része lett.
Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 9426 fő volt. A lakosság többségét [[Oroszok|orosz nemzetiségűek]] ([[lipovánok]]) alkotják, a 2001-es állapot szerint ők alkották a népesség 70%-át, míg az [[ukránok]] aránya 25% körüli volt. A [[moldávok]] és [[románok]] részarány 3%, mellettük kisebb létszámban bolgárok, örmények, gagauzok is élnek ott.▼
▲Népessége
▲Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 9426 fő volt. A lakosság többségét orosz nemzetiségűek (lipovánok) alkotják, a 2001-es állapot szerint ők alkották a népesség 70%-át, míg az ukránok aránya 25% körüli volt. A moldávok és románok részarány 3%, mellettük kisebb létszámban bolgárok, örmények, gagauzok is élnek ott.
Felekezeti megoszlás szerint a lakosság többségét alkotó lipovánok pravoszláv óhitűek. A lakosság többi része főként az Ukrán Pravoszláv Egyházhoz tartozik. A városban három templom található. Kettő az óhitűeké, egy a pravoszlávoké.
== Gazdasága ==
A Duna-delta mocsaras jellege miatt a hagyományos szántóföldi mezőgazdaság nem jelentős. Helyette a dunai és tengeri halászat, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés, ezen belül is a szőlő- és epertermesztés jellemző. Fontos szerepet játszik a turizmus és a hajóépítés is. Vilkove területén tengeri kereskedelmi kikötő is működik.▼
▲A Duna-delta mocsaras jellege miatt a hagyományos szántóföldi mezőgazdaság nem jelentős. Helyette a dunai és tengeri halászat, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés, ezen belül is a szőlő- és epertermesztés jellemző. Fontos szerepet játszik a turizmus és a hajóépítés is. Vilkove területén tengeri kereskedelmi kikötő is működik.
A városi közlekedésben a kiterjedt csatornarendszer miatt fontos szerepet játszanak a csónakok. A jellegzetes helyi csónakok az egykori kozák csónakok mintáját követik.
| |||