„Rákok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Ökológiai jelentőség: Mangroveerdő, mangrovemocsár (WP:BÜ) |
a 1 link korr. AWB |
||
33. sor:
== Külső testfelépítésük ==
A rákok közé rendkívül változatos méretű (0,5
[[Fájl:Scheme amphipod anatomy-hu.svg|400px|thumb|left|Az ábrán a ''Malacostrata'' osztályba tartozó ''Amphipoda'' rend fajainak anatómiai felépítése látható]]
96. sor:
=== [[Légzés]] ===
A rákok [[hám (bőr)|hám]] eredetű, bojtos kopoltyúkkal lélegeznek. Ezek leggyakrabban a fejtor két oldalán, a lábak tövén helyezkednek el. Sok helyen a potrohlábakhoz (is) tartoznak kopoltyúk, a szárazföldi rákok esetében pedig a kopoltyúk mellett kisegítő légzőszervek is kialakultak. Egyes csoportoknál a [[gázcsere]] a teljes testfelületen át történik.
A felsőrendű rákoknál a kopoltyúkat a fejtorpajzs felső részéről eredő kopoltyúfedő védi a sérülésektől. A kopoltyúfedő hasi oldalán áramlik be a friss víz a kopoltyúkhoz, ezt a második pár állkapocs nyúlványának (az ún. ''scaphognathitnak'') az állandó csapkodásával biztosítja. Az egyes kopoltyúkba vezető (afferens) erekből a hemolimfa a kopoltyúk hámrétege alá ömlik, itt történik meg a gázcsere, majd egy innen elvezető (efferens) sinusba szedődik össze, ami a szívhez szállítja azt.
111. sor:
=== Idegrendszerük ===
A rákok [[dúcidegrendszer]]rel rendelkeznek. Ez két fő részre különül: a [[központi idegrendszer]]re, amely az agydúcból, a garatalatti dúcból és a hasdúcláncból áll, és a [[környéki idegrendszer]]re, amelyet az ezekből kilépő idegek alkotnak.
Az agydúc három funkcionálisan elkülönülő részre osztható, ezek a protocerebrum, a deuterocerebrum, és a tritocerebrum. Az agydúc a legelső három [[embrió|embrionális]] szelvény dúcainak összeolvadásából alakul ki.
140. sor:
== Ökológiai jelentőség ==
A rákok jelentős része [[tenger]]i vagy [[édesvíz]]i környezetben él, de számos fajuk a [[szárazföld]]i környezethez alkalmazkodott, ilyenek például az [[ászkarákok]], amelyek a sarkvidékek kivételével szinte minden [[biotóp]]ban elterjedtek, és nagyon fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában. A legnagyobb szárazföldi rák a [[pálmatolvaj]], amely akár 4
A vízi fajok jelentősége elsősorban a [[tápláléklánc]]ban betöltött szerepük miatt nagy: a [[világítórákok]] sarkvidéki tengerekben élő 13 faja hatalmas rajokat képez, ezeket összefoglalóan [[krill]]nek hívjuk. A délsarki krill közvetlenül a fitoplanktont fogyasztja és alakítja energiatartalmát a nagyobb állatok számára is (szekunder produkció), melyek nem képesek közvetlenül az [[algák]] fogyasztására, de a zooplanktonéra (benne a krillel) már igen. Ezek között találunk kisebb ([[halak]] vagy [[pingvinek]]) és nagyobb ([[fókák]], [[sziláscetek]]) állatokat is.
149. sor:
=== Magyarországi helyzet ===
Magyarország területén 3 őshonos tízlábú rákfaj él. A leggyakoribb a [[folyami rák]] (Astacus astacus), elsősorban lassú folyású vizeinkben él. A szintén őshonos, szigorúan védett [[kövi rák]] (Austropotamobius torrentium) hegyvidéki patakjainkban (főleg a [[Pilis (hegység)|Pilis]], [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]], [[Kőszegi-hegység]], [[Budai-hegység]]) él. Állománya mára jelentősen megritkult. A [[kecskerák]] (Astacus leptodactylus), a múlt században nyugat felé terjeszkedve jutott el hozzánk. Elsősorban az alföldi, nyugodt folyású vizeket kedveli.
Őshonos fajainkat három betelepített rákfaj szorítja ki egyre jobban élőhelyeiről: ezek a [[jelzőrák]] ''(Pacifastacus leniusculu)'', az [[amerikai vörösollós rák]] ''(Procambarus clakrii)'' és a [[cifrarák]] ''(Orconectes limosus)'', mindhárom [[Észak-Amerika|észak-
== Gasztronómia ==
| |||