„Thár-sivatag” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (sivatagok / portál)
Nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
A '''Thár-sivatag''' vagy '''Nagy-Indiai-sivatag''' ([[hindi nyelv|hindi]]en: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, [[urdu nyelv|urdu]]: صحراےَ تھر) az [[indiai szubkontinens]] északnyugati részén, [[Pakisztán]] és [[India]] határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
 
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai [[Rádzsasztán]] állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az [[Indus]] völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a [[Szatledzs]] folyó, délen a [[gudzsarát]]i Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. AzNagy éviterületeket csapadékmennyiségfed helytől függően 100szeván-250 mm, ami a ([[monszunLasiurus (növénynemzetség)|Lasiurus]] 2-3scindicus), hónapjavalamint alattmind hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri. Egyes helyeken a talajvíz sósszívós, ezért öntözésre alkalmatlankemény, ennek ellenére egyes mélyedésekbendrótszerű, földteknőkbenmind szegényespedig búzatermést[[pozsgás]] takarítanak be. A bozótoscserjék és füves dűnéken marha- éselszórtan kecskenyájakatnőtt legeltetnekfák.
 
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a [[monszun]] 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri.
A kutatók többsége szerint szerint [[i. e. 2000|Kr. e. 2000]] és [[i. e. 1500|Kr. e. 1500]] között száradt ki a terület és sivatagosodott el.
 
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
 
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A [[kulán]] (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A [[chinkarai gazella]] ívóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
 
A kutatók többsége szerint szerint [[i. e. 2000|Kr. e. 2000]] és [[i. e. 1500|Kr. e. 1500]] között száradt ki a terület és sivatagosodottkezdett elelsivatagosodni.
 
== Főbb városok ==
== Források ==
*Reader's Digest: Világjárók lexikona
* Roger Few: Vadregényes tájakon
 
{{Sivatagok}}