„Állapothatározó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
Az állapothatározó kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. Ezt a típust '''belső állapothatározónak''' nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási viszonyokat, anyagi stb.) körülményeket is, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. Az állapothatározónak ezt a típusát '''külső állapothatározónak (körülményhatározónak)''' nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt hívjuk '''essivusi állapothatározó'''nak, jelentésárnyalatai a következők:
'''factivusi''': valamilyen funkcióba jutást fejez ki,
'''predikativusi''': valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,<br>▼
'''nuncupativusi''': megnevezést fejez ki.
<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>
17 ⟶ 20 sor:
*'''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik, ''láz'''ba''''' jön);
*'''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik, ''épség'''ben''''' érkezett meg, ''induló'''ban''''' vagyunk, ''álmá'''ban''''' emlegetett, ''tüdőgyulladás'''ban''''' halt meg);
*''
*'''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek);
*'''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt);
57 ⟶ 59 sor:
== Külső állapothatározó ==
A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''.
A külső állapothatározó ragjai:
*'''''-
*'''''-
*'''''-
*'''''-
*'''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta);
*'''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140–141. </ref>
71 ⟶ 74 sor:
== Essivusi állapothatározó ==
Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki.
Ragjai: *'''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként''''');
*'''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak''''').
Előfordul ilyen szerepben az '''''-ul/-ül''''' ragos [[főnév]] is (valakit ''feleség'''ül''''' vesz, ''kárpótlás'''ul''''' ad, ''utódjá'''ul''''' ajánl), és az '''''-nként''''' rag'' is: ''kötete'''nként''''' kínál. <br>
Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
| |||