Wikipédia

„Hamburg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
/*commonskat ki, WD-ből jön
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
botok
17 462 szerkesztés
a Fordított aposztróf javítása (Szövetség ’90), replaced: Szövetség ‘90 → Szövetség ’90 (5) AWB
123. sor:
Hamburg [[Németország]] második legkisebb [[Németország tartományai|tartománya]], így a városi képviselőtestület, a 121 tagú Bürgerschaft egyben a tartományi parlament szerepét is betölti. A Bürgerschaftba a választásokon 5% fölötti eredményt elérő pártok kerülhetnek be. Választásokat a törvény szerint 4 évente tartanak, ám a politikai csatározások miatt az eddig létezett 18 Bürgerschaftból 4 nem tudta idejét kitölteni.
 
A Bürgerschaftban [[1960]]-tól két évtizeden át az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] volt a legerősebb párt. A nyolcvanas években az önmagukat örök ellenzékinek deklaráló [[Szövetség ‘90’90/Zöldek|Zöldek]] parlamentbe kerülése borította fel az egyensúlyt. A [[Szövetség ‘90’90/Zöldek|Zöldek]] kompromisszumképtelensége miatt kétszer kellett a választásokat megismételni.<ref>[http://www.hamburg.gruene-partei.de/cms/default/dok/2/2926.htm A Hamburgi Zöld Párt története]; Elérés: 2008. április 13.</ref> A [[Kereszténydemokrata Unió|kereszténydemokraták]] ebben az időszakban kétszer is győztek, ám nem tudtak kormányt alakítani. A szociáldemokraták végül 44 év után, [[2001]]-ben veszítették el a kormányrudat és helyettük a [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]] alakíthatott kormányt. Az azóta két választáson is győztes hamburgi [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]] [[2008]]. [[május 7.|május 7-én]] a zöldekkel szövetkezve alakította meg az új Szenátust, létrehozva ezzel [[Németország]] első [[Kereszténydemokrata Unió|konzervatív]]-[[Szövetség ‘90’90/Zöldek|zöldpárti]] kormánykoalícióját.<ref>[http://index.hu/politika/kulhirek/351906/ Konzervatív-zöld tartományi kormány alakult Hamburgban]; Az index.hu cikke; Elérés: 2008. május 7.</ref>
 
A Bürgerschaft választja meg a kormány szerepét játszó Szenátust és a két polgármestert. A Szenátust az „Első Polgármester” vezeti, az ő dolga az egyes szakterületeket irányító szenátorok jelölése és felmentése, valamint az államfői feladatok ellátása. Helyettese a „Második Polgármester”, aki általában egy szenátori tisztséget is betölt. A polgármesteri tisztség kettőssége még [[1860]]-ban alakult ki. Akkortól kezdve a polgármesteri tisztségre egyszerre 3 főt választottak, akik stafétaszerűen évente adták át egymásnak a polgármesteri tisztséget. Ez a rotációs módszer csak az [[első világháború]] végéig létezett, ám az azt idéző „Első Polgármester” kifejezés a mai napig él. A polgármesterek Hamburgban általában nem töltik ki teljes hivatali ciklusukat. Ha az őket delegáló párt úgy dönt, hogy új polgármesterjelölttel vág neki a következő választási kampánynak, akkor a régi politikai vezető már a választások előtt egy évvel átadja helyét.<ref>[http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/senat/service/buergermeister-seit-1293/start.html Hamburg polgármesterei 1293-2008]; összevetve a választások időpontjával; Elérés: 2008. április 13.</ref> A Második Polgármestert koalíciós Szenátus esetén mindig a kisebbik koalíciós partner adja.
134. sor:
! style="background:red;" | [[Németország Szociáldemokrata Pártja|<span style="color:white;">SPD</span>]]
! style="background:yellow;" | [[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]]
! style="background:green; color:white;" | [[Szövetség ‘90’90/Zöldek|<span style="color:white;">Zöldek</span>]]
! Egyéb
! Kormányzó koalíció
262. sor:
Az [[1919]]-ben alapított Hamburgi Egyetem ''(Universität Hamburg; UHH)'' egyike a legnagyobb német egyetemeknek. Minden évben 39&nbsp;000 hallgató látogatja, akiknek nagy része Németország határain túlról érkezett. A város második legnagyobb egyeteme a Harburg városrészben működő, 4700 hallgatót oktató Hamburgi Műszaki Egyetem ''(Technische Universität Hamburg-Harburg)''. Itt találhatjuk a [[Németország hadereje|Bundeswehr]] Észak-németországi egyetemét (Helmuth-Schmidt Universität), illetve a vezérkari tiszteket oktató Főtiszti Akadémiát ''(Führungsakademie der Bundeswehr)''
A főiskolák között a 12&nbsp;000 hallgatót képző Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolája a legnagyobb. 6000 hallgatójával az ország egyik legnagyobb magánintézménye a Hamburgi Távfőiskola ''(HFH Hamburger Fern-Hochschule)''.<br />
[[2005]]-ben a Szenátus az állami tulajdonban álló egyetemeket is tandíjkötelessé tette a nem hamburgi lakosok számára, majd [[2007]] nyarától a hamburgiakra is kiterjesztette a [[tandíj]]at.<ref>[http://fhh.hamburg.de/stadt/Aktuell/pressemeldungen/2005/dezember/20/2005-12-20-bwg-studienfinanzierungsgesetz-entwurf.html Sajtójelentések Hamburg honlapján]; Studienfinanzierungsgesetz: Studiengebühren sollen Studienbedingungen an den Hamburger Hochschulen spürbar verbessern; Elérés: 2008. április 19.</ref> A tandíj mértéke 500[[Euró|€]]/szemeszter, amihez további 50 euró adminisztrációs költség járul. A díjszedés hatalmas ellenállásba ütközött a diákság körében. Egyes szakokon a diákok fele önként kiiratkozott, 926 hallgatót pedig adminisztratív úton távolítottak el a díj meg nem fizetése miatt.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2008/03/19/860196.html Studiengebühr: Gnadenfrist für exmatrikulierte Studenten]; az Abendlatt írása, 2008. március 19. Elérés: 2008. április 19.</ref> A Szenátusba [[2008]] áprilisában bekerült [[Szövetség ‘90’90/Zöldek|Zöldek]] szimbolikus ügynek tekintik a [[tandíj]] elleni fellépést, így várható a díjfizetési rendszer reformja, illetve teljes eltörlése.<ref>[http://www.abendblatt.de/daten/2008/04/04/865334.html Kippen CDU und GAL heute die Studiengebühr?] "Wenn Hamburg attraktiv für junge Talente werden will, sollte der neue Senat das Geld aus dem Haushalt bereitstellen."; az Abendblatt írása, 2008. április 4.; Elérés: 2008. április 19.</ref>
 
=== Kutatóintézetek ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburg”