„Lengyel, magyar – két jó barát” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Külső hivatkozások: Wikidatacommons
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Kép:Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. Stairs in Eger 2.JPG|thumb|Barátság Emlékmű az [[Eger|egri]] [[Foglár György]] utca felső [[lépcső]]során]]
'''Lengyel, magyar – két jó barát''' a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet [[Lengyelország]]ban és [[Magyarország]]on csaknem mindenki ismer, és amely a [[Lengyel–magyar kapcsolatok|két nép történelmi barátságát]] példázza. Koccintáskor gyakran hangzik el.
 
==Története==
 
A mondás szó szerinti értelme: Lengyel magyar két testvérke, a szablyát és a poharat tekintve egyaránt. A lengyel köznemesek találták ki a 16. vagy a 18. században (a köznép sorában nem volt ismert és használt), akik felismerték, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű: mindkettő egy [[nemesi köztársaság]], olyan parlamenti rendszer, melyet elvileg a köznemesség irányít (innen van a lengyel rokosz szó is 'fegyveres, félig legális felkelés, tanácskozás a király ellen, a nemesi jogok védelmében' értelemben, mely kifejezés a magyar [[Rákos-mező]]n tartott tömeges (köz)nemesi gyűlések helyszínéből származik), valamint a lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló: ugyanolyan fegyvert használnak és ugyanolyan harcmodor szerint küzdenek, ([[Báthori István]] lengyel királlyá választása után (1576) hadügyi reformot hajtott végre, létrehozta a szárnyas [[huszár]]ok alakulatát, [[Erdély]]ből behívta az első szablyakészítőket, amivel náluk is elterjedt a szablyavívás harcművészete; a [[szablya]] (pl: szabla) lengyel neve magyar-lengyel szablya (szabla węgiersko-polska) vagy batorówka, Báthori neve után; a [[III. Vasa Zsigmond]] uralkodása alatti szablyák neve zygmuntówka, a [[II. Ágost|II.]] és [[III. Ágost]] uralkodása alattiaké augustówka), valamint ugyancsak szeretik a jó bort (amit a középkortól fogva Magyarországról importáltak), ez pedig ugyanolyan vérmérsékletet eredményez mindkettőjüknél stb. A mondás Magyarországon csak a 19. század végén lett ismert, általánosan elterjedt a nemesség körein kívül is.
 
==Változatok==