„Oxóniumion” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a '{{csonk-kém}}' -> '{{csonk-dátum|csonk-kém|2006 áprilisából}}' |
frisebb, lágyabb, jobb |
||
1. sor:
Az oxóniumion (H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>) [[víz]]ből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű [[ion]], [[moláris tömeg]]e 19,02 g/mol. [[Sav-bázis reakciók]] fontos szereplője, a [[sav]]ak disszociációjakor képződő [[proton]] [[datív kötés]]sel kerül a vízmolekulára (gyakorlilag hidratálódik), a kötéshez szolgáló elektronpárt a vízmolekula egyik oxigénje szolgáltatja.
Többnyire vizes oldatban létezik, ám néhány esetben szilárd formában is megtalálható. Erre példa a [[perklórsav]] folyékony halmazállapotú [[anhidrid]]jének ([[klór-heptoxid]]), és víznek az 1:1 arányú keveréke, valamint a [[karboránsav]].
'''Képlete:''' H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>▼
A savak vizes oldatban savmaradékionra, és protonra disszociálnak (a Brönsted-Lowry elmélet szerint, ld.: [[sav-bázis elméletek]]):
HA ⇔ H<sup>+</sup>A<sup>-</sup>
Vizes közegben a proton azonnal hidratálódik:
<center>H<sub>2</sub>O+H<sup>+</sup>→H<sub>3</sub>O<sup>+</sup></center>▼
Oxóniumion keletkezik még a víz autoprotolízisekor is:
===Sav-bázis tulajdonságai===
Az oxóniumion igen erősen savas tulajdonságú ion (standard körülmények között: pK<sub>a</sub>= -1,7), protonjától könnyen megszabadul, ha megfelelő partnerrel talákozik.
===Források:===
*Bodonyi Ferenc, dr. Pitter György: Kémiai összefoglalóm, ISBN 963-16-3075-7
*[[Kőrös Endre]]: Általános kémia gyógszerészhallgatók számára (egyetemi jegyzet)
[[Kategória:Kémia]]
|