„Oxóniumion” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NyenyecBot (vitalap | szerkesztései)
a '{{csonk-kém}}' -> '{{csonk-dátum|csonk-kém|2006 áprilisából}}'
Maurus (vitalap | szerkesztései)
frisebb, lágyabb, jobb
1. sor:
Az oxóniumion (H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>) [[víz]]ből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű [[ion]], [[moláris tömeg]]e 19,02 g/mol. [[Sav-bázis reakciók]] fontos szereplője, a [[sav]]ak disszociációjakor képződő [[proton]] [[datív kötés]]sel kerül a vízmolekulára (gyakorlilag hidratálódik), a kötéshez szolgáló elektronpárt a vízmolekula egyik oxigénje szolgáltatja.
Savas kémhatást okozó [[összetett ion]].
 
Többnyire vizes oldatban létezik, ám néhány esetben szilárd formában is megtalálható. Erre példa a [[perklórsav]] folyékony halmazállapotú [[anhidrid]]jének ([[klór-heptoxid]]), és víznek az 1:1 arányú keveréke, valamint a [[karboránsav]].
'''Képlete:''' H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>
 
'''===Keletkezése:'''===
A savak vizes oldatban savmaradékionra, és protonra disszociálnak (a Brönsted-Lowry elmélet szerint, ld.: [[sav-bázis elméletek]]):
 
HA ⇔ H<sup>+</sup>A<sup>-</sup>
[[Sav]]ak vízben való elnyeletésekor keletkezik. A hidrogént tartalmazó savból egyetlen hidrogénion ([[proton]]) válik le. Ez a pozitív töltésű részecske a [[víz]]hez kapcsolódik. A H<sub>2</sub>O molekula – mely eddig [[dipoláris]] volt ugyan, de többé-kevésbé stabil – most kiegészül egy pozitív töltésű részecskével, mely az egész molekulát töltéssel ruházza fel.
 
Szintén létrejön a víz [[autoprotolízis]]ekor.
 
Vizes közegben a proton azonnal hidratálódik:
Képlettel:
<center>H<sub>2</sub>O+H<sup>+</sup>&rarr;H<sub>3</sub>O<sup>+</sup></center>
 
'''Képlete:''' H<sup>+</sup>+H<sub>2</sub>O ⇔ H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>
==Külső hivatkozások==
 
Oxóniumion keletkezik még a víz autoprotolízisekor is:
 
<center>H 2H<sub>2</sub>O+H ⇔ OH<sup>+-</sup>&rarr;+H<sub>3</sub>O<sup>+</sup></center>
 
 
===Sav-bázis tulajdonságai===
Az oxóniumion igen erősen savas tulajdonságú ion (standard körülmények között: pK<sub>a</sub>= -1,7), protonjától könnyen megszabadul, ha megfelelő partnerrel talákozik.
 
===Források:===
*Bodonyi Ferenc, dr. Pitter György: Kémiai összefoglalóm, ISBN 963-16-3075-7
*[[Kőrös Endre]]: Általános kémia gyógszerészhallgatók számára (egyetemi jegyzet)
 
{{csonk-dátum|csonk-kém|2006 áprilisából}}
 
[[Kategória:Kémia]]