„Újvári Péter” változatai közötti eltérés

1889-től a ''[[Szegedi Híradó]]''nál dolgozott, később a lap helyettes szerkesztője lett, majd a ''Szeged és Vidéke'' munkatársa lett, mint felelős szerkesztő. 1901-ben indított irodalmi folyóiratot [[Szeged]]en ''Magyar Szó'' címmel. 1906-ban egyik lapatója volt a [[Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezete|Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének]]. 1907-től Budapesten dolgozott, mint a ''[[Magyar Hírlap]]'', később pedig mint a ''Budapest'' vezércikkírója. 1915-ben megválasztották a [[Budapesti Hírlapírók Egyesülete|Budapesti Hírlapírók Egyesületének]] a titkárává. 1919-ben képes hetilapot indított útjára ''Szombat'' címmel. 1920-tól vezércikkírója volt [[Kolozsvár]]ott az ''Új Kelet''nek. 1923-ban [[Szlovákia|Szlovákiába]] telepedett át és ott szerkesztett különféle lapokat. 1926-tól Budapesten az ''[[Országos Egyetértés]]''nek előbb főszerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. Az [[első világháború]] után írásaiban többek között az [[antiszemitizmus]] ellen is fellépett. Regényei és elbeszélései elsősorban zsidó tárgyúak. Szerkesztette a ''[[Magyar Zsidózsidó Lexikonlexikon]]t''t is.