„Keresztes-Fischer Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
 
== Életpályája ==
Tanulmányait részben Pécsett, majd aza [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem]] jogi karán végezte. [[1907]]-ben ügyvédi irodát nyitott [[Pécs]]ett, majd a [[Pécsi Takarékpénztár Rt.]] jogtanácsosa volt. Az [[első világháború]] idején, a Hindenburg nevet viselő császári és királyi 69.-dik gyalogezredben teljesített szolgálatot, mint főhadnagy (1915-1918)<ref>Dunántúl Évkönyve, Pécs, 1931.</ref>, és több harctéri kitüntetést szerzett. Súlyos sebesülését követően leszerelték
 
[[1919]]-ben, a Kommün idején, a kommunisták ártó működése ellen emelte fel szavát (később is fellépett miniszterként rendeletekkel a kommunista szerveződésekkel szemben), ami miatt a szocialista lexikonok, történelemkönyvek későbbi szerepét, jelentőségét igyekeztek eltompítani.
[[1919]]-ben a szerbek által megszállt [[Pécs]]en a [[nacionalizmus|nacionalista]] és ellenforradalmi mozgalmak egyik szervezője.
 
[[1920]]-ban [[Pécs]] és Baranya szerb megszállása idején a nemzeti ellenállás mozgalmainak megszervezése fűződik nevéhez, amely miatt a megszálló szerbek 2 hónap börtönre ítélték, és a szerbiai Valjevóba internálták.<ref>Országgyűlési Almanach 1940. / 218. Arcképek: Keresztes-Fischer Ferenc </ref>
[[1921]]-től [[Baranya vármegye]] és [[Pécs]], [[1925]]-től egyúttal [[Somogy vármegye]] [[ispán#főispán|főispánja]].
 
[[1929]]-ben [[Horthy Miklós]] kormányzó, az akkori legmagasabb politikai kitüntetésben részesítette: Vitézzé avatta.
 
[[1931]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-től [[1935]]. [[március 4.|március 4]]-ig belügyminiszter előbb [[Károlyi Gyula-kormány|Károlyi Gyula]], majd [[Gömbös-kormány|Gömbös Gyula kormányában]], közben országgyűlési képviselő. [[1936]] januárjában [[felsőház]]i tag lett. Elnöke volt a Pénzintézeti Központnak is. [[1938]]. [[május 14.|május 14]]-től [[1944]]. [[március 22.|március 22-ig]] ismét belügyminiszter az [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]], [[Bárdossy-kormány|Bárdossy-]], majd a [[Kállay-kormány]]ban, valamint kétszer ideiglenesen ellátta a miniszterelnöki teendőket is: [[1941]]. [[április 3.|április 3-án]], [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] halála után és [[1942]]. [[március 7.]] és 9. között, [[Bárdossy László]] lemondását követően. A politikai rendőrséget közvetlenül ellenőrzése alatt tartotta és személyesen irányította a bal- és jobboldali szélsőségesek ([[kommunizmus|kommunisták]], [[hungarizmus|hungaristák]]) elleni rendőri fellépést. A [[második világháború]] idején mint [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] személyes környezetének tagja a Bethlen-Kállay-féle konzervatív csoporthoz tartozott, az angolszász orientáció híve volt. A német megszállás idején a [[Gestapo]] elfogta és a [[mauthauseni koncentrációs tábor]]ba hurcolta.