„Ciszterciek” változatai közötti eltérés

Ez a [[szerzetesrend]] [[Nursiai Szent Benedek]] rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy [[bencések|Szent Benedek rendjét]] az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. [[Szent Róbert|Molesme-i Szent Róbert]] [[1098]] márciusában húsz rendtársával [[CîteauxiCîteaux-i ciszterci apátság|Citeaux]]-ban (lat. Cistercium, innen a név), [[Dijon]] vidékén telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy itt, a világtól elzárva, könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Szent Róbertnek egy év múlva vissza kellett térnie [[Molesme]]-be, utána [[Szent Alberik]] vette át az új telep irányítását, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére. Alapítójának tekinthető [[Harding Szent István]] is, aki [[Anglia|Angliából]] származott.

Rövidesen négy újabb [[apátságapát]]ság jött létre CiteauxCîteaux-ból: ''La Ferté'' ([[1113]]), ''Pontigny'' ([[1114]]), ''Clairvaux'' ([[1115]]) - amelynek Szent Bernát lett az apátja -, valamint ''Morimond'' ([[1115]]). Ezekből az apátságokból, mint CiteauxCîteaux hajtásaiból azután mind újabbak jöttek létre, így Szent Bernát élete végére ([[1153]]) már 343 [[kolostor]] létezett szerte Európában. A [[14. század]]ban az összes férfi és női ciszterci kolostorok száma meghaladta az 1750-et.

A női ciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szent Bernát nővére, [[Szent Humbelina]], mások szerint maga Szent Bernát alapította; valószínű azonban, hogy a valódi alapító Szent István lehetett, aki [[1125]]-ben [[Tart]]-ban, Dijon mellett, a Szent Benedek-rendi ''[[Jully]]'' kolostorból telepített le szerzetesnőket és az új kolostort a CisteauxCîteaux-ból vett szabályzattal látta el.