„Canterburyi Szent Ágoston” változatai közötti eltérés

604-ben Ágoston további két püspökséget alapított a szigeten. A két terület élére két, 601-ben hozzá érkezett embert választott. [[London püspöke]] [[Mellitusz]], míg [[Rochester püspöke]] [[Canterburyi Jusztusz|Jusztusz]] lett.<ref name=Hindley33/><ref name=BEASE267>Hayward "St Justus" ''Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England'' pp. 267–268</ref><ref name=BEASE305>Lapidge "St Mellitus" ''Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England'' pp. 305–306</ref> BedaBéda azt írja, hogy Ágoston a király segítségével helyreállított egy canterburyi templomot, amit még a római katolikusok építettek.<ref name=Brooks50/><ref>A jelenlegi latin BedaBéda I. könyvének 33. fejezetéből származik, melynek online változata [http://www.thelatinlibrary.com/bede/bede1.shtml#33 itt] megtalálható. A kérdéses mondat a következő: "AT Augustinus, ubi in regia ciuitate sedem episcopalem, ut praediximus, accepit, recuperauit in ea, regio fultus adminiculo, ecclesiam, quam inibi antiquo Romanorum fidelium opere factam fuisse didicerat, et eam in nomine sancti Saluatoris Dei et Domini nostri Iesu Christi sacrauit, atque ibidem sibi habitationem statuit et cunctis successoribus suis." {{cite web |url= http://www.thelatinlibrary.com/bede/bede1.shtml#33|title= HISTORIAM ECCLESIASTICAM GENTIS ANGLORUM: LIBER PRIMUS |accessdate=2008-04-01 |work= The Latin Library |publisher=Ad Fontes Academy }} " Bede ''History of the English Church and People'' p. 91</ref> Nem világos, hogy ez alatt BedaBéda azt értette, hogy Ágoston újjáépíttette a templomot, vagy pedig azt, hogy mindössze felszentelt egy olyan helyet, ami előtte pogány szertartásoknak adott helyet. Régészeti bizonyítékok az utóbbit látszanak alátámasztani; 1973-ban egy, a római időkben épült mellékhajó maradványait tárták fel a [[Canterburyicanterburyi katedrális]]tól délre.<ref name=Brooks50>Brooks ''Early History of the Church of Canterbury'' p. 50</ref>

Ágoston nem tudta hatalmát a [[Wales]]-ben és a [[Dummonia|Dummoniában]] élő keresztényekre is kiterjeszteni. Gergely kinyilatkoztatta, hogy ezeknek a keresztényeknek Ágoston fennhatósága alá kellene kerülniük, és el kellene ismerniük őt vezetőjükként.<ref name=Harting70>Mayr-Harting ''Coming of Christianity'' pp. 70–72</ref> BedaBéda elbeszélése szerint a régió briton lakossága kétkedve tekintett Ágostonra, és gyanakvásukat Ágoston egyik téves ítélete tovább súlyosbította.<ref name=ASE110>Stenton ''Anglo-Saxon England'' pp. 110–111</ref> 603-ban Ágoston és Æthelberht megbeszélésre hívta össze az angol püspököket. A találkozót követően a vendégek elvonultak, hogy megtárgyalják<ref name=Hindley8/> a király és kísérete ajánlatát, azt, hogy Ágostont a következő ülésen tisztelet övezze. Mivel Ágoston nem tudott kiemelkedni a többi brit érsek közül,<ref name=Bede100>Bede ''History of the English Church and People'' pp. 100–103</ref> megtagadták, hogy őt püspökükké válasszák.<ref name=Hindley8>Hindley ''Brief History of the Anglo-Saxons'' pp. 8–9</ref><ref name=Harting72/> Komoly nézeteltérések voltak azonban Ágoston és a brit egyház között is, ami talán nagyobb szerepet játszott abban, hogy nem sikerült megállapodást kötni. Ilyen témák voltak a [[tonzúra]], a húsvét időpontjának megállapítása, és a mélyen gyökerező különbségek az aszkétizmus és a misszionárius törekvések megítélésében, valamint az egyház felépítésében.<ref name=ASE110/> Néhány történész úgy véli, Ágoston nem igazán értette meg a brit egyház történelmét és hagyományait, és ez rontotta meg a kapcsolatot közte és püspökei között.<ref name=Harting72>Mayr-Harting '' Coming of Christianity'' pp. 72–73</ref>