Wikipédia

„Ciszterciek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó  változtatást (Voxfax), visszaállítva Lálálá9999 szerkesztésére: Nem helytelen a cisztercita?
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 717 szerkesztés
Nem feladatunk a minősítés. A többi hibát miért tetted vissza?
30. sor:
| honlap = www.ocist.org
}}
A '''ciszterci rend''' (rövidítve '''O.Cist.''', teljes [[latin nyelv|latin]] neve ''Sacer Ordo Cisterciensis''; magyarul gyakran, de helytelenül ''cisztercita'' rendként említik) egy nagy múltú [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[szerzetesrend]].
 
[[Fájl:Cistercian Convent Zirc.jpg|thumb|right|300px|[[Zirci apátság|Ciszterci apátság]], [[Zirc]]]]
41. sor:
Ugyancsak ezen apát idejében – a legválságosabb időben – virágzott fel az új rend, elsősorban azért, mert [[Clairvaux-i Szent Bernát|Szent Bernát]] harminc társával együtt belépett a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerezve neki, a közösség belső életét is századokra megszentelte.
 
Rövidesen négy újabb [[apát]]ság jött létre Cîteaux-ból: ''La Ferté'' ([[1113]]), ''Pontigny'' ([[1114]]), ''Clairvaux'' ([[1115]]) -– amelynek Szent Bernát lett az apátja -–, valamint ''Morimond'' ([[1115]]). Ezekből az apátságokból, mint Cîteaux hajtásaiból azután mind újabbak jöttek létre, így Szent Bernát élete végére ([[1153]]) már 343 [[kolostor]] létezett szerte Európában. A [[14. század]]ban az összes férfi és női ciszterci kolostorok száma meghaladta az 1750-et.
 
=== Női ciszterciek ===
53. sor:
A ciszterci rend igyekezett a lehető legmesszebb letelepedni a lakott területektől: gyakran megközelíthetetlen helyeken építettek kolostorokat (mocsarak, sziklák, mesterséges vizek). Nem vártak zarándokokat sem, a templomban csak a szerzeteseknek volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és kisebb létszám jellemezte őket.
 
A ciszterciek a művelődés legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknak érdemeket. Legfőbb érdemük, az egyetemes kultúrára legnagyobb hatással bíró működésük a gazdaságtan terén volt; érdemeket szereztek továbbá mint hithirdetők ([[Kelet-Poroszország]] germanizálása), mint tanítók ([[Párizs]]ban, [[Metz]]ben, [[Toulouse]]-ban, [[Würzburg]]ban, [[Oxford]]ban stb. voltak híres bölcsészeti és [[teológia]]i intézeteik), mint zenészek, s még inkább mint [[építész]]ek: e téren a [[gótika]] stílusában alkottak maradandót.
 
== A rend Magyarországon ==
100. sor:
[[Fájl:Cikádor.jpg|thumb|250px|Cikádor]]
 
[[Magyarország]]on az első ciszterci kolostor [[1142]]-ben épült: [[Ciszterci kolostor (Bátaszék)|Cikádor]] (a mai [[Bátaszék]], [[Tolna megye|Tolna megyében]]). [[III. Béla magyar király|III. Béla]], valamint utódai, különösen [[Imre magyar király|Imre]] király buzgólkodtak a ciszterci rend hazai elterjesztésében; az előbbi alapította [[Pilis (hegység)|Pilis]], [[Pásztó]], [[Szentgotthárd]], az utóbbi [[Zirc]], mai napig fennálló egyesített apátságokat. A hanyatlás jelei a [[14. század]] vége felé kezdtek mutatkozni. Belvillongások folytán az egységes szervezet -– éppen nagy kiterjedésénél fogva -– darabokra hullott, önálló kongregációk alakultak ki.
 
A Ciszterci Rend alkotmánya ''(Charta Caritatis)'' szerint az apátságokat két intézménynek kellett összetartania, szerzetesrenddé alakítania. Az egyik az apátok évenként megtartandó általános gyűlése, a generális káptalan volt, a másik a monostort alapító apátoknak ezekben a monostorokban végzett évenkénti látogatása. A nagy távolságok és az országok között kialakult politikai feszültségek ezeknek megtartását már a [[14. század]]tól kezdve mindinkább akadályozták. A káptalan, majd a generális apát előbb területi elöljárókat, majd [[vikárius]]okat nevezett ki. Több tartományban az apátságok tömörültek szövetségbe, kongregációba, hogy megvédjék jogaikat és függetlenségüket. Az első ciszterci kongregáció a kasztíliai apátságokból létesült [[1425]]-ben. Ausztria 14 apátsága előbb egy vikárius alá tartozott, majd 1859-ben az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területén létrejött a Congregatio Austriaca, amelybe a [[zirci apátság]] is beletartozott.
106. sor:
1920-ban az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, így elérkezett a lehetőség, hogy a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően önálló kongregációt alkossanak. [[1923]]-ban [[XI. Piusz pápa]] felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelynek központja [[Zirc]], feje a zirci apát. Ekkor hozzátartozott a Szentgotthárdi Apátság, amelynek címét a zirci apát viseli, továbbá az [[Eger|egri]], [[székesfehérvár]]i, [[pécs]]i, [[baja]]i, [[Buda (történelmi település)|budai]] és [[előszállás]]i rendház és a budapesti tanulmányi ház. 1947-től 1977-ig a nagyrészt magyar ciszterciektől benépesített amerikai Spring Bank perjelség ([[Wisconsin]], 1963-tól apátság), 1955-től a magyar ciszterciek által alapított [[Dallasi ciszterci apátság|Dallasi perjelség]] (1963-tól apátság), végül 1996-tól a ciszterci nővérek apátsága, a Boldogasszony Háza [[Kismaros]]on a Zirci Kongregáció tagja lett. Minden kongregáció saját alkotmánnyal rendelkezik. A Zirci Kongregáció Alkotmányát hosszú előkészítés után 1941-ben hagyta jóvá a Szentszék.
 
Magyarországon az államhatalom [[1950]]. [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én]] betiltotta csaknem az összes szerzetesrend működését, köztük a ciszterciekét is. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek újraszerveződhettek, a Zirci Kongregációnak új alkotmányra volt szüksége a megváltozott körülmények miatt, mert akkor már két (Zirc, Dallas), 1996-tól Kismarossal már három apátság tartozott a Kongregációhoz. A Szentszék 1991-ben és 2000-ben jóváhagyta a Zirci Kongregáció új konstitúcióját. A Kongregáció elnöke, prézes apátja a mindenkori zirci apát, közgyűlésének, káptalanjának tagjai a kormányzó apátok és az apátságok választott küldöttei.
 
A rend Magyarországon jelenleg is tart fenn iskolákat: [[Budapest]]en ([[Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium]]), [[Eger]]ben, [[Pécs]]ett és [[Székesfehérvár]]ott ([[Ciszterci Szent István Gimnázium]]). A székesfehérvári iskolához olyan nagy személyek köthetők, mint [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]], [[Vajda János (költő)|Vajda János]], [[Klebelsberg Kuno|Klebelsberg]] vagy [[Semmelweis Ignác|Semmelweis]].
 
A kongregáció prézes apátjai:
126. sor:
 
== Források ==
* Dr. Leopold Janauschek: Der Cist. Orden. (Brünn, 1884.)
* Békefi Remig dr.: A zirci, pilisi, pásztói és szt.-Gotthardi ciszt. apátságok története. (Pécs, 1891.)
* Cist. Chronik, 1892. évf.).
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszterciek”