„Ciszterciek” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem feladatunk a minősítés. A többi hibát miért tetted vissza? |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
== Alapítása, története ==
Ez a [[szerzetesrend]] [[Nursiai Szent Benedek]] rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy [[bencések|Szent Benedek rendjét]] az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. [[Szent Róbert|Molesme-i Szent Róbert]] [[1098]] márciusában húsz rendtársával [[Cîteaux-i ciszterci apátság|
Egy ideiglenes szabályzat ''(Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium)'' összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és [[II. Paszkál pápa|II. Paszkál pápától]] [[1100]]. [[április 18.|április 18-án]] kapott védelmi okirat: ezek szolgáltatták az önálló fejlődés alapjait. Az új rend a teljes szervezettséget a következő apát, Harding Szent István alatt, [[1119]]-ben érte el, az úgynevezett ''Carta Caritatis'' szabályzattal.
49. sor:
[[Fájl:Jörg Breu d. Ä. 002.jpg|thumb|right|300px|[[Id. Jörg Breu]]: Ciszterci szerzetesek mezőgazdasági munka közben (1500)]]
[[File:Abbatia CIST Sbernadiensis 27a.jpg|thumb|right|275px|Thomas Schoen 1903, OCist.]]
A ''Carta Caritatis'' által megalapított szervezet a legbölcsebb konstitúciók egyike, mely egyrészt a tökéletes centralizációt viszi keresztül, másrészt az egyensúlyozó erőkről okosan gondoskodik: a
A ciszterci rend igyekezett a lehető legmesszebb letelepedni a lakott területektől: gyakran megközelíthetetlen helyeken építettek kolostorokat (mocsarak, sziklák, mesterséges vizek). Nem vártak zarándokokat sem, a templomban csak a szerzeteseknek volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és kisebb létszám jellemezte őket.
|