„Magos Dezső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
clean up AWB |
a Baross Gábor egyértelműsítése AWB |
||
27. sor:
Magos Dezső a két világháború közötti időszakban számos magyar honvédségi objektumot épített a legfelsőbb hadvezetés megelégedésére. Például a rétsági és a pétervásárai laktanyát, a kárpátaljai védvonal Kőrösmező és környéki hadi erődítményeit. Munkásai iránti szociális érzékenysége, bőkezű anyagi támogatásai miatt városszerte köztiszteletben állt. Számos fiatal értelmiségit - pl. Réti Zoltánt, a későbbi festőművészt, karnagyot - fölkarolt és foglalkoztatott vállalkozásaiban.
Az 1920-as években katolizált, kikeresztelkedésekor keresztapja Baross Pál, a korábbi vasminiszter, [[Baross Gábor (politikus)|Baross Gábor]] rokona, bellusi Baross József Nógrád vármegyei főispán testvére volt. Baross Józsefet az a vitéz baráti Huszár Aladár neveztette ki előbb a vármegye alispánjává, aki első világháborús hősként és fajvédő magyarként kezdte pályafutását, 1919 után Nógrád vármegye főispánja, később Budapest főpolgármestere lett, [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó bizalmi embere volt a kiugrási kísérlet idején. Huszár Aladár az 1940-es évek elejétől nyílt német és nyilas ellenes publicisztikáival szerzett országos ismertséget. Emiatt 1944. október 16-án a nyilasok elhurcolták, majd Dachauban koncentrációs táborban elpusztították. Baross főispánt a balassagyarmati börtönbe záratták.
A legmagasabb körökig jó kapcsolatokkal rendelkező Baross József főispán (akinek Magos Dezső a legkedvesebb kártyapartnerei közé tartozott) kieszközölte Magos Dezső "védettség"-ét, melynek nyomán - bár a sárga csillagot hordania kellett, de szabadon járhatott, és mentesült a gettóba zárás alól.
| |||