Főmenü megnyitása

Módosítások

=== A szepesi szászok ===
[[Fájl:Slovakia Spis.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Szepes vármegye fekvése a mai [[Szlovákia|Szlovákián]] belül]]
{{bővebben|Cipszerek}}
A [[12. század|12]]–[[13. század]]ban [[szász]] lakosság telepedett le a vármegyében. Legelső csoportjuk még III. Béla király uralkodása idején, az 1180-as években érkezett. Mindenesetre, Késmárkon 1190-ben már jelen voltak. A Szepesség német ''Zips'' elnevezése alapján ''cipszereknek'' nevezett szászok a középkori vármegye legjelentősebb gazdasági és kulturális szereplői voltak. A betelepített szászok vezetője ''Arnold'', a ''Görgey-család'' első ismert őse, kinek ''Arnold'' nevezetű fia töltötte be a [[főispán]]i tisztet. A [[tatárjárás]] idején az ő ''Jordan'' nevezetű fia menekítette Szepesség lakosságát a hegyekbe.<ref>[[Bánó Attila]]: Régi magyar családok</ref> Miután a tartományurak ellen harcoló [[I. Károly magyar király|I. Károly]] hadait [[1312]]-ben az Amadék és [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] serege a Szepességbe szorította, a szepesi szászok a király mellé álltak, s az oldalán harcoltak a [[Rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. A szászok letelepedésük kezdete óta érvényes kiváltságait I. Károly [[1317]]-ben megerősítette, mely szerint saját törvényeik és hatalmi szerveik felett a vármegye főispánja csak névleges hatalmat gyakorolt. [[14. század]]i fénykorukban a 24 város szövetséget hozott létre. A [[15. század]] közepén [[Jiskra János|Jiskra]] rablóhadjáratai pusztítottak a térségben. A [[16. század]] közepétől kezdődően a szászok többsége a németországi reformáció hatására felvette az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallást. A [[17. század]]ban az egyre növekvő gazdasági terhek és az [[ellenreformáció]] hatására kezdetét vette a német lakosság elköltözése, s helyükre [[Szlovákok|szlovák]] telepesek érkeztek. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] támogatására cipszer ezredet hoztak létre. Fennmaradt kiváltságaikat [[II. József magyar király|II. József]] rendeletei és az 1876. évi közigazgatási reform teljesen felszámolták.<ref>Beluszky Tamás írása a Múltunk Emlékei 2006 augusztusi lapszámában.</ref>
 
Névtelen felhasználó