„Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elnökök
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Érsekújvárban
1. sor:
[[Fájl:Országos Keresztényszocialista Párt tagsági 1933.jpg|bélyegkép|jobbra|OKSZP tagsági igazolvány, 1933-ból]]
Az OKSZP ('''Országos Keresztényszocialista Párt''') elnevezést az 1920-as csehszlovákiai választások után vette fel a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt. Valószínűleg 1919-ben alapították a Csehszlovákiához csatolt felvidéki terület munkásságának és kispolgárságának - a marxista pártokat ellensúlyozni hivatott - szervezetét, amely az 1920 áprilisában megtartott nemzetgyűlési választásokon 139  355 szavazattal két képviselőt ([[Körmendy Ékes Lajos]]t és dr. [[Jabloniczky János]]t) juttatott a prágai[[prága]]i parlamentbe. Nevével ellentétben ruszin és szlovák tagjai is voltak.
 
== Tevékenysége ==
Az 1920-as választások előtt a csehszlovák hatóságok a magyar társadalom több mint 50 vezető személyiségét letartóztatták, a magyar pártok agitációját korlátozták, ennek ellenére - az [[Országos Magyar Kisgazdapárt]]tal együtt - az érsekúlyváriérsekújvári és kassai választókerületből több képviselőt és szenátort juttattak a prágai nemzetgyűlésbe.
 
A felvidéki magyarok érdekeinek védelméban többször is hallatták hangjukat. 1920. június 4-én [[Körmendy-Ékes Lajos]] a prágai nemzetgyűlésben tiltakozott a magyarság önrendelkezési jogának megsértése és a Csehszlovák Köztársaságba való bekebelezése ellen.
 
A magyar pártok együttműködésére 1920 szeptemberében vezérlő bizottságot, [[Petrogalli Oszkár]] vezetésével 1922-ben központi irodát és [[Szüllő Géza]] vezetésével Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát szerveztek. Az együttműködésre szükség is volt, mivel az 1921 őszén tevékenykedő határmegállapító bizottság és a nyugat-magyarországi felkelés hatására ugyanis komoly magyarüldözés kezdődött, melyet az 1923. évi 50. számú rendtörvény 1921. március 23-án intézményesített.
 
Mindennek ellenére 1925-ben a [[Szüllő Géza]] vezette párt - a [[Magyar Nemzeti Párt]]tal karöltve - 10 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerzett, amivel elérték, hogy akik állampolgárságért folyamodtak, igénylésüket alátámaszthatták azzal, hogy elődeik 1871-től rendelkeztek illetőséggel a területen.
Az 1929-es választásokon több, mint 260 ezer szavazattal 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot szereztek a magyar pártok. Ugyanakkor a világgazdasági válság hatására a csehszlovák hatóságok újabb magyarellenes rendelkezéseket hoztak.
22. sor:
* [[Porubszky Géza]]
* [[Szent Ivány József]]
* [[Szüllő Géza]]
A párt szenátorai:
* [[Füssy Kálmán]]
30. sor:
* [[Turchányi Imre]]
 
ÉrsekújváronÉrsekújvárban 1936. június 21-én Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak
 
==Elnökei==
* 1920–1925 [[Lelley Jenő]]
* 1925– 1932 [[Szüllő Géza]]
* 1932–1936 [[Esterházy János]]
 
== Lapjai ==
49. sor:
== További irodalom ==
* [http://adatbank.sk/lexikon/orszagos-keresztenyszocialista-part/ A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig]
* [[Angyal Béla]] 2004: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936. Somorja-Dunaszerdahely.
* Angyal Béla 2002: Érdekvédelem és önszerveződés. Galánta-Dunaszerdahely.
* A felvidéki magyarság 20 éve. Budapest, 1938.
 
[[Kategória:Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)| ]]