„Szír–Jordán-árok” változatai közötti eltérés

Az árok legészakibb peremterülete a Törökország területére eső Nur-hegység a [[Torosz-hegység]] része. Az ároknak a hegység keleti előterében fekvő felső szakaszát az [[Orontész]] szeli át. A nyugati oldalán sorakozó hegységek következő tagja a 175 km hosszú [[Libanon-hegység]]. A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység meredek szerkezeti lejtővel tekint a [[Bekaa-völgy]] felé. A szír-libanoni határvidéken fekszik az erősen karsztos [[Antilibanon-hegység]]. Az Antilibanon déli szomszédságában, attól csak egy szerkezeti vonalon kialakult völgymedencével elválasztva magasodik Szíria legcsapadékosabb vidéke, a [[Hermon-hegy|Hermon-hegység]]. A politikai híradásokból ismert [[Golán-fennsík]] 700-1000 m magas bazaltplató, amely nyugaton tekint a [[Jordán (folyó)|Jordán]]-folyó árkára. A Libanon-hegység déli folytatásában fekvő [[Galilea]] legmagasabb hegye a szerkezeti vonalak határolta [[Meron]]. A Galileai, majd a Júdeai-hegyek keleti előterében fekszik az árok [[Jordán (folyó)|Jordán]]-folyó által átszelt, legmélyebb szakasza. A Jordán által átszelt [[Tiberias-tó]] víztükre 212, a [[Holt-tenger]]é (amely a folyó végtava), 405 méterrel fekszik a világtenger szintje alatt. Földünkön sehol sem állhatunk mélyebben a tengerszint alatt, mint a Holt-tenger kopár, legfeljebb sókivirágzásoktól fehérlő, sziklás partján. A Szír-Jordán árok legdélebbi szakasza a Vádi Araba hegylábfelszínekkel övezett kopár völgye, amely dél felé a legmélyebb pontján az {{szám|1240}} m-es [[Akabai-öböl]]ben folytatódik.