„Tajpej” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (GR) File renamed: File:Taipei Arena at night.jpg → File:Taipei Arena outside 20051210 night.jpg File renaming criterion #2: To change from a meaningless or ambiguous name to a name that describes wh… |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
61. sor:
* Miután a japánok vesztesen kerültek ki a [[második világháború]]ból, a sziget visszakerült Kínához, Tajvant a kínai nacinalisták, a Kuomintang csapatai szállták meg.
* [[1949]]. [[december 7.|december 7-én]] [[Csang Kaj-sek]] Tajpejt tette meg a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává, miután a kommunisták kiszorították csapatait a szárazföldi Kínából.
* (A [[Kína|Kínai Népköztársaság]] a mai napig úgy tekint Tajpejre
* [[1968]]-ban csatolták hozzá ''Shilin, Beitou, Neihu, Nangang, Jingmei'' és ''Muzha'' településeket.
* [[1990]]-ben alakult ki jelenlegi, 12 kerületből álló szerkezete.
273. sor:
* A város modern pénzügyi központja a ''Xinyi'' negyedben található, irodaházakkal, szállodákkal, konferenciaközpontokkal
* Ma a világ több
== Közlekedés ==
280. sor:
* A nemzetközi repülőjáratokat a ''Taoyuan International Airport'' fogadja, míg a város középső részén fekvő ''Songshan Airport'' jórészt a belföldi járatokat.
* Tajpej [[tömegközlekedés]]ének gerince a ''Metro Taipei'' (más néven ''Mass Rapid Transit, MRT''). A nagyrészt föld alatt futó hálózat kétfajta vonalakból áll: hagyományos metróvonalakból és - szintén a jórészt a föld alatt futó - villamosvonalakból.
* A városi gyorsmetró ''(Taipei Rapid Transit System, TRTS)'' a valaha megépített egyik legdrágább tömegközlekedési konstrukció, melynek csak a kezdeti szakasza 18 milliárd [[amerikai dollár]]ba került. Ezért cserébe a metropolisz egyik végéből a másikba történő utazás korábbi több
* A ''Tajvani Főpályaudvarnál'' ''(Taipei Main Station)'' fut össze a városi buszközlekedés, a metró, a tajvani vasút és a [[Tajvani nagysebességű vasút]], ezzel a város egyik meghatározó tömegközlekedési csomópontja.
* A [[Tajvani nagysebességű vasút]] 2007-ben indult útjára, az expresszvonal végigfut az egész országon, 60%-kal csökkentve a menetidőt a hagyományos vonatokhoz képest.
291. sor:
[[Fájl:Taipei 101 at night.jpg|bélyegkép|200px|A ''[[Taipei 101]]'' este]]
A városi gyorsmetróval (''Metro Rapid Transit System'', ''MRT'') szinte minden fontosabb nevezetesség könnyedén elérhető. Mind a [[földalatti]], mind a felszíni [[tömegközlekedés]] turistabarát, a megállók neveit angolul és kínaiul is feltüntetik, valamint mindkét nyelven bemondják. A városi hálózat jól szervezett, jól kiépített, és olcsónak mondható. A város rendelkezik a világ legnagyobb [[internet]]-lefedettségével, Tajpejben több
=== A Taipei 101 ===
332. sor:
* A ''[[Tajvani Nemzeti Múzeum]]'' az ország legrégebbi múzeuma, melynek létrehozását a japán gyarmati kormányzat rendelte el. [[1908]]. [[október 24.|október 24-én]] nyitotta meg kapuit, eredetileg azzal a céllal, hogy emléket állítson az országot átszelő vasútvonal megépítésének. Az akkor még ''Kormányzói Múzeumnak'' keresztelt épület 10 000 darabból álló gyűjteménye hamar kinőtte a rendelkezésre álló helyet, helyette [[1915]]-ben emelték a ma is látható palotát.
* A ''[[Tajvani Szépművészeti Múzeum]]''ot [[1983]]. [[december 24.|december 24-én]] adták át, mely az ország első, a modern művészetnek szentelt gyűjteményét mutatja be. A gyűjtemény több
* [[2000]]-ben nyílt meg a ''Kortárs Művészetek Múzeuma'' Tajpej régi városházának épületében.
| |||
