„Hangutánzó szó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''hangutánzó szó''' állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.<ref name="jaszo_252">Jászó 2007, 252. o.</ref…”
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
 
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
26. sor:
* természeti hangok: ''bumm, durr, puff, kipp-kopp''.
 
A hangutánzó mondatszókat gyakran használják ismételten ugyanabban az alakban vagy kisebb változásokkal: ''pí-pí-pí'',<ref>Jászó 2007, 179. o.</ref>, ''kipp-kopp''.<ref name="jaszo_252"/> Egyes nyelvészek ezeket összetett szavaknak tekintik: {{ro}} ''gogâlț-gogâlț'' (nyelés hangjának utánzása), ''pif-paf-puf''.<ref>Bărbuță 2000, 211. o.</ref>
 
Több nyelvben a hangokat azonosan vagy hasonlóan adják vissza, de nem mindegyikben, és olykor a különbségek nagyon jelentősek, annak dacára, hogy a hangutánzó szavaknak természetes motivációjuk van. Példák a kakas hangjára:<ref>[http://www.eleceng.adelaide.edu.au/Personal/dabbott/animal.html Abbott 2004] nyomán, kivéve a külön jelzett más forrásokból származó szavakat.</ref>
110. sor:
 
Ritkábban az ''onomatopoeia'' mondatrészként is előfordul. Példák:
* [[állítmány]]: {{ro}} '''''Cioc''' în ușă!'' (szó szerint ’Kopp az ajtón!’),<ref>Avram 1997, 294. o.</ref>, {{ro}} ''Și el, '''bâldâbâc''' în apă'' (szó szerint ’Ő meg [vízbe esés hangja] a vízbe’);<ref name="forascu">[http://ebooks.unibuc.ro/filologie/NForascu-DGLR/maina.htm Forăscu 2002], '''I''' betű, '''interjecție'''.</ref>;
* [[alany]]: {{ro}} ''Se-auzea câte un […] '''trosc''', '''pleosc''' […]'' ’Egy-egy […] reccs, loccs […] hallatszott’;<ref name="barbuta_214">Bărbuță 2000, 214. o.</ref>
* [[Tárgy (nyelvtan)|tárgy]]: {{ro}} ''Cloșca cum l-a văzut a început să strige '''cârr clonc clonc''''' ’A kotló, ahogy meglátta, ezkezdett kárálni és kotyogni’;<ref name="barbuta_214"/>