„Budapesti fogaskerekű vasút” változatai közötti eltérés

A vontatáshoz a fővárosi villamosüzemben akkor használatos 550 V feszültségű egyenáramot választották. A [[felsővezeték]]et keresztlánc-rendszerben alakították ki, ami a viszonylag alacsony menetsebességhez megfelelt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű [[sín]]ekkel építették át. A forgalmi kitérőnél a tolópadszerűen működő szerkezeteket felszámolták, helyettük ''[[Fogaskerekű vasút#Abt|Abt-rendszerű]]'' kitérőket építettek be. A villamosüzemben tervezett rövidebb, 15 perces vonatkövetési idő miatt újabb forgalmi kitérőket alakítottak ki Orgonás, Gyöngyvirág út (ma Adonis utca) és Svábhegy állomásokon. A kitérőkben a váltóállítást elektromos berendezések segítségével végezték, a kitérőket a gördülékeny téli közlekedés biztosítására elektromos váltófűtéssel is felszerelték. Az új villamos szerelvények részére a forgalmi telepen külön kocsiszín és műhely épült, valamint egy összekötővágányt építettek aaz üzemi telep és a zugligeti, illetve a hűvösvölgyi villamoshálózat között. A [[villamos vontatás|villamosított]] vasutat [[1929]]. [[július 2.|július 2-án]] nyitották meg a újra forgalomnak.