„1838-as pesti árvíz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2A01:36C:104:902B:B83A:E07C:ABCE:D710 (vita) szerkesztéséről [[User:Jávori István|…
8. sor:
Március elején [[Bécs]]nél és [[Pozsony]]nál kezdetét vette az olvadás, a folyó zajlani kezdett. A Pest és Buda közötti folyószakaszon a Duna medre meglehetősen elfajult volt. A sekély medrű, szétágazó, zátonyokkal és szigetekkel teli Dunán az árhullám és a jég csak lassan tudott levonulni. A sekélyebb részeken jégdugók alakultak ki, a jég rövid idő alatt feltorlódott és a folyót visszaduzzasztotta.
 
Pestet az 1775-ös árvíz után védőgáttal vették körbe, ám Budán erre nem került sor. 1775 után többekben is felmerült a Duna szabályzásának gondolata, a legfőbb szószóló [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pál]] volt, aki egy, az Athenaeumban megjelent cikksorozatban 1838. március elején egy, az 1775. évinél nagyobb árhullám levonulását jósolta meg. Legfőbb okként a rendezetlen folyadéKULAFASZkulófolyómederben kialakuló jégdugókat nevezte meg.
 
== Az árvíz ==