„Keresztes-Fischer Ferenc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
||
31. sor:
== Életpályája ==
Tanulmányait részben Pécsett, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem]] jogi karán végezte. [[1907]]-ben ügyvédi irodát nyitott Pécsen, majd a [[Pécsi Takarékpénztár Rt.]] jogtanácsosa volt. Az [[első világháború]] idején, a Hindenburg nevet viselő császári és királyi 69. gyalogezredben teljesített szolgálatot mint főhadnagy (1915-1918),<ref>Dunántúl Évkönyve, Pécs, 1931</ref>
[[1919]]-ben, a [[tanácsköztársaság|kommün]] idején, a kommunisták ártó működése ellen emelte fel szavát (később is fellépett miniszterként rendeletekkel a kommunista szerveződésekkel szemben), ami miatt a szocialista korszakban keletkezett lexikonok, történelemkönyvek későbbi szerepét, jelentőségét igyekeztek eltompítani.
[[1920]]-ban Pécs és Baranya szerb megszállása idején a nemzeti ellenállás mozgalmainak megszervezése fűződik nevéhez, ami miatt a megszálló szerbek két hónap börtönre ítélték, és a szerbiai Valjevóba internálták.<ref name="ReferenceA">Országgyűlési Almanach 1940. / 218. Arcképek: Keresztes-Fischer Ferenc
[[1921]]-től [[Baranya vármegye]] és Pécs, [[1925]]-től egyúttal [[Somogy vármegye]] [[ispán#főispán|főispánja]].
[[1929]]-ben [[Horthy Miklós]] kormányzó, az akkori legmagasabb politikai kitüntetésben részesítette: vitézzé avatta.
[[1931]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-től]] [[1935]]. [[március 4.|március 4-ig]] belügyminiszter előbb [[Károlyi Gyula-kormány|Károlyi Gyula]], majd [[Gömbös-kormány|Gömbös Gyula kormányában]], közben országgyűlési képviselő. [[1936]] januárjában [[felsőház]]i tag lett. Elnöke volt a Pénzintézeti Központnak is.
[[1937]]-ben kezdeményezésére jött létre a Nemzeti Önnállósági Alap és Tanács, amelynek elnöke lett. Rendelettel szabályozta a köztisztviselők pártsemleges magatartását, kimondta az összeférhetetlenséget a nemzetellenes (szocialista, kommunista, hungarista) mozgalmakban való részvétellel, és betiltotta az egyes mozgalmak egyenruhájának viselését is hivatalokban, és mindennemű szabadkőműves egyesület működését felfüggesztette.
[[1939]]. február 24-én törvényesen betiltotta a hungarista mozgalmat.<ref
[[1938]]. [[május 14.|május 14-től]] [[1944]]. [[március 22.|március 22-ig]] ismét belügyminiszter az [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]], [[Bárdossy-kormány|Bárdossy-]], majd a [[Kállay-kormány]]ban, valamint kétszer ideiglenesen ellátta a miniszterelnöki teendőket is: [[1941]]. [[április 3.|április 3-án]], [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] halála után és [[1942]]. [[március 7.]] és 9. között, [[Bárdossy László]] lemondását követően. A politikai rendőrséget közvetlenül ellenőrzése alatt tartotta és személyesen irányította a bal- és jobboldali szélsőségesek ([[kommunizmus|kommunisták]], [[hungarizmus|hungaristák]]) elleni rendőri fellépést. A [[második világháború]] idején mint [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] személyes környezetének tagja a Bethlen-Kállay-féle konzervatív csoporthoz tartozott, az angolszász orientáció híve volt.
[[1944]] tavaszán a német megszálláskor tényleges miniszterként (náciellenes fölfogása és magatartása miatt) a [[Gestapo]] letartóztatta és a [[mauthauseni koncentrációs tábor]]ba hurcolta.
[[1945]]. [[április 30.|április 30-án]] az amerikaiak a [[flossenbürgi koncentrációs tábor]]t felszabadították, innen távozott el súlyos betegen. A háború után – habár a magyar kormány kikérte mint [[háborús bűncselekmény|„háborús bűnöst”(!)]] – nem adták ki. [[Bécs]]ben halt meg [[1948]]. [[március 3.|március 3-án]], tüdőrákban.
|