„Pekri Lőrinc” változatai közötti eltérés

Pekri Lőrinc, [[Gróf|gróf]] erdélyi főrangú család tagja volt. 1667-ben [[I. Apafi Mihály|Apafi]] fejedelem seregében kezdte pályáját. [[Thököly Imre|Thökölyvel]] való rokonsága és kapcsolatai miatt hűtlenségi pert indítottak ellene. 1686-ban az országgyűlés jószágvesztésre ítélte, és 3 havi fogságot szenvedett. 1689-ben Magyarországra jött, katolizált és [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] hűségére állt.

Részt vett a törökök elleni háborúban; 1690-ben kapornaki főkapitány, királyi tanácsos és [[báró]], 1692-ben gróf, 1693-ban [[Rendfokozat|generális]] lett. 1696-ban a császártól elkobzott erdélyi birtokait is visszakapta, 1694-ben Szörény vármegye, 1695-ben Alsó-Fehér vármegye főispánja[[Ispán|főispán]]ja lett, 1699-től Udvarhelyszék főkapitánya és e méltóságában a bécsi udvar szempontjainak kíméletlen érvényesítője is. 1703. decemberében [[Kurucok|kuruc]] fogságába esett és Rákóczi mellé állt. Nagy része volt [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi erdélyi fejedelemméfejedelem]]mé választásában.

1704-ben generális strázsamester lett, 1705. június 8-án pedig altábornagy, 1707-ben [[Rendfokozat|tábornagy]], szenátor lett, közben 1704-ben, később 1705. októberétől 1707 végéig az erdélyi hadak főparancsnoka is. [[Jean Rabutin]] támadását nem tudta kivédeni, sőt a kuruc vezetés egységét bomlasztó állandó intrikái, kapkodó hadműveletei még meg is könnyítették a császáriak dolgát. Erdély elvesztése után Rákóczi fölmentette Pekrit és vizsgálatot is indíttatott ellene. Vezető beosztást nem kapott többé.