„Merlot” változatai közötti eltérés

6 bájt törölve ,  5 évvel ezelőtt
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
 
== Története és elterjedése ==
A merlot, francia eredetű, már a 14. századtól ismert minőségi borszőlőfajta, feltételezetten, a ''biturica''<ref>Professorhouse.com ''"[http://www.professorshouse.com/food-beverage/wine-and-spirits/merlot.aspx Merlot - Trivia and Information]"'' www.professorhouse.com, 2007</ref> fajta természetes [[mutáció]]ja.<ref>http://www.sulinet.hu/tlabor/biologia/szoveg/b50.htm A mutáció a genetikai anyag öröklődő, véletlenszerűen bekövetkező megváltozása...</ref>. A fajta legelső komplett leírását [[1784]]-ben egy bordeaux-i borász tisztviselő készítette, aki a [[Bordelais|Libournais]] helyi termesztésű szőlőiből készített borok között a merlot-t a legjobbnak ítélte. [[Olaszország]]ban, [[1855]]-ben [[Velence (Olaszország)|Velencében]] tesznek említést a ''bordò'' elnevezésű fajtáról. [[Svájc]]ban, [[Ticino kanton|Ticino]] megyében, [[1905]]-[[1910]] között jegyzik először, mint bordeaux-i fajtát.<ref name="auto_kLGhmvLNt/RnIJHeTsEx1g"> Oz Clarke: ''Encyclopedia of Grapes'', 129-133. oldal, Harcourt Books, 2001., ISBN 0-15-100714-4</ref> Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban az 1990-es évek során terjedt el.
 
[[Magyarország]]on, már az 1960-as évektől kezdték termeszteni, de nagy kiterjedésű – 100 hektárt meghaladó – ültetvényei csak az utóbbi 15-20 év borászatát jellemzik. Napjainkra hazánk hatodik legelterjedtebb vörösborszőlőjének tekinthető, dűlőit a [[Szekszárdi borvidék|szekszárdi]], [[Egri borvidék|egri]], [[Villányi borvidék|villányi]], [[Tolnai borvidék|tolnai]] és a [[balatonboglári borvidék]]ek déli, dombos fekvésű részein találjuk. Általános, világfajtává fejlődését annak köszönheti, hogy viszonylag egyszerűen, igen jó, megbízható minőségű, gyümölcsös zamatú, lágyan savas bor készítésére alkalmas fajta.<ref name="auto_leXwopJAcX+5Trn95hNd0Q">E. Goldstein: ''"Perfect Pairings"'' , 148-152. oldal, University of California Press 2006., ISBN 978-0-520-24377-4</ref>
 
A [[University of California]] ([[Davis]]) kutatói, akik a fajta genetikai jellemzőit vizsgálták úgy vélik, hogy a merlot a [[cabernet franc]] leszármazottja, így a [[cabernet sauvignon]] és a [[carmenère]] testvére.<ref>Oz Clarke: ''Encyclopedia of Grapes'', 129. oldal, Harcourt Books, 2001., ISBN 0-15-100714-4</ref>
 
A szőlőfajta elnevezése a francia ''merle'', ''merleau'', jelentése: „feketerigó” szóra vezethető vissza. Az elnevezés feltételezett háttere, a szőlő bogyóinak szép sötét színe, illetve egy másik magyarázat szerint az, hogy a feketerigó igen kedveli ezt a szőlőfajtát.
 
=== Hasonnevei ===
== Bora ==
[[Fájl:Beringer White Merlot.jpg|right|thumb|Kaliforniai Fehér Merlot]]
Bora mélyvörös, telt, sajátos, zamat- és ízgazdag, fekete ribizlis, szilvás tónusú, bársonyosan savas, gyorsan fejlődő, száraz minőségi vörösbor. A késői szüretelésű szőlőből finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló bor lesz. Illatában és ízében gyakran a [[cseresznye]]-, az [[Eper (növénynemzetség)|eper]]- és [[málna]]-aroma érezhető, néha zöldségek ([[Olajfa (növényfaj)|olíva]], [[Gombák|gomba]]), a föld ([[humusz]], [[Perjefélék|fű]]) és fűszerek ([[Tea (növényfaj)|tea]], [[eukaliptusz]], [[menta]], [[Szurokfű (növényfaj)|szurokfű]], [[rozmaring]], [[kakukkfű]]) illata is felfedezhető.<ref name="auto_leXwopJAcX+5Trn95hNd0Q"/> A hosszabb hordós érlelést [[vanília|vaníliás]], túlérett [[Nemes szilva|kék szilvára]] hasonlító zamattal hálálja meg. Tölgyfa hordós érleléssel [[karamell]], [[csokoládé]], [[Kávé (növénynemzetség)|kávé]]bab ízjegyek is megjelennek.<ref name="auto_leXwopJAcX+5Trn95hNd0Q"/> Hosszan eltartható, olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségű bor marad.
 
Gyakran házasítják a cabernet fajtákkal, mert lekerekíti, lágyítja azok erős [[Csersav|tannin]]os ízét. (Szinte valamennyi bordeaux-i [[cuvée]] bor kisebb-nagyobb részben tartalmaz merlot-t.)
316 606

szerkesztés