„Rákoscsabai Főplébániatemplom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
tagolás jav |
||
39. sor:
}}
A '''Rákoscsabai Főplébániatemplom''' (hivatalos nevén: Rákoscsabai [[Nepomuki Szent János]] Főplébániatemplom, más néven: Ócsabai templom) [[Budapest XVII. kerülete|Rákosmente]] legrégibb műemléke.
== Fekvése == [[Budapest]] XVII. kerületében, Rákoscsabán, a [[Péceli == Története ==
46 ⟶ 49 sor:
=== Kezdetek ===
[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[Kálvinizmus|reformátussá]] váltak és az elpusztult [[Római katolikus egyház|katolikus]] templom helyére saját templomot építettek. 1727-ben a terület a német származású báró [[Laffert Ferdinánd Antal]] birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az [[uraság]] által betelepített német családoknak köszönhetően. 1740-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett [[Nepomuki Szent János]] tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne [[Isaszeg]]re kelljen járniuk [[szentmise|szentmisére]]. Két év múlva készült el a [[Szentháromság]]ot és a [[Evangélisták|négy evangélistát]] ábrázoló [[secco]], valamint a szószék.
1762-ben a rákoscsabai [[Plébánia|egyházközség]] önállóvá vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[Eszterházy Károly]] váci megyés püspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. 1769-ben [[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]] bécsi érsek, váci püspök [[Rákoskeresztúr]]t is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt 1772–80 között az akkori kegyúr, báró [[Laffert Ignác]] kibővítette a templomot.
| |||