„Nagy Kék Lyuk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Turizmus: Protokollcsere (Turkásznivalók)
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
7. sor:
A hely [[Jacques-Yves Cousteau|Jacques Cousteau]] köszönhetően vált híressé, aki a világ tíz legjobb búvárhelyeinek egyikévé nyilvánította. 1971-ben Calypso nevű hajóján érkezett a víznyelőhöz, hogy feltérképezze a helyet.<ref name="Cousteau,1973">{{Hivatkozás/Könyv|title = Galapagos - Titicaca - The Blue Holes|year = 1973|author = [[Jacques-Yves Cousteau]]|publisher = Cassell|location = London}}</ref> Ezen expedíció vizsgálatai megerősítették a víznyelő jellegzetes, karsztos mészkőképződmény eredetét. A folyamat legalább négy fokozatban zajlott le, ezzel peremeket alakítva ki 21, 49 és 91 méter mélyen. Az elárasztott barlangokból felhozott cseppkövek bizonyítják, hogy a tengerszint felett képződtek. Egyes cseppkövek 5˚-kal<ref name="JoneDill" /> eltértek a függőlegestől, jelezvén, hogy a múltban geológiai eltolódások és billenések történtek.
 
A kezdeti mérések 125 méterben állapították meg a Nagy Kék Lyuk mélységét, amely a mai napig a leggyakrabban idézett adat. A [[Cambrian Alapítvány]] egy 1997-es kutatása, amelynek célja magminták gyűjtése és a barlangrendszer felkutatása volt,<ref name="Tysall1999">{{Cite journal|author = Tysall, Terrance N|title = The Belize Blue Hole Exploration Project.|journal = In: Hamilton RW, Pence DF, Kesling DE, eds. Assessment and Feasibility of Technical Diving Operations for Scientific Exploration.|publisher = [[American Academy of Underwater Sciences]]|year = 1999|url = http://archive.rubicon-foundation.org/9005|accessdate = 2011-01-08}}</ref>, a víznyelő mélységét 124 méterben<ref name="JoneDill" /> állapította meg a legmélyebb pontján. A mérések közti különbség a folyamatos üledékképződéssel vagy a mérések pontatlanságával magyarázható.
 
A Nagy Kék Lyuk nevet egy brit búvár író, Ned Middleton adta a helynek, aki hat hónapos itt tartózkodása után adta ezt a nevet. Ez a természeti képződmény olyannyira lenyűgözte, hogy így érvelt a „Ten Years Underwater” című könyvében: ha Ausztráliáé lehet a Nagy Korallzátony, akkor egyaránt lehet Belizében a Nagy Kék Lyuk – ezzel a gondolatmenetével elkülönítette a hasonló, kisebb képződményektől. A második, „Diving Belize” című könyvében később ezt megerősítette.