„Nyírágó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
35. sor:
[[1247]]-ben ''"Nyr"'' néven említik először. Az esztergomi érsekség birtoka, majd a barsi várispánsághoz tartozott.
Fényes Elek szerint ''"Agó helység, fekszik Bars vármegye Lévai járásának déli részin, határai Garam-Vezekény, Garam-Damásd, Kéty, Nyir helységek és a Kerek-Udvardi puszta; – kiterjedése 1432 hold szántóföldek, rétek és legelők, mind majorsági, melly kisebb részekre osztva jelenleg haszonbérben vagyon. Fekvése róna, földje jó gabonatermő, fekete, homokkal vegyes. Lakosai száma: 50 kath., 152 reform. = 202 lélek, kik általjában földmivelésből élnek, és egynehány tót zsellért kivéve, mind magyarok. Vagyon ref. templomja, melly a Garam-Vezekényi anyaekklézsiához tartozik. Birtokosa gróf Eszterházy Jánosné szül. Festetics Rozina grófnő, kinek Zelizi uradalmához tartozik."''
Bars vármegye monográfiájában ''"Ágó. Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevélben akadunk, a mikor Aguch néven van említve. Később Agh néven szerepel és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, a mikor a báró Amade és a gróf Eszterházy család a birtokosa. Most Breuner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Lakosainak száma 415, a kik nagyrészt reformátusok. Templomuk 1864-ben épült. A községnek a postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz."'' <ref name="auto_/aDJHgX97gPcrE6YLo/NNw">Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.</ref>
41. sor:
''"Nyir, Esztergom vármegye határán fekvő magyar kisközség, 353 róm. kath. vallású lakossal. E községet IV. Béla király 1249-ben Archinus kamaragrófnak adományozta. 1423-ban a győrödi Pobor család birtokában van. Az 1527-iki összeírásban mint „Barthamas földe” és teljesen puszta hely szerepel. 66A XVII. században az Ebeczky, majd a Sipeky család a földesura, mely utóbbinak itt híres ménese volt. Itt volt elhelyezve ez időben a vármegye ménese is. A XVII. és a XVIII. században állandóan Nyér néven találjuk emítve. Most Breunner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Katholikus templomának építési ideje meg nem állapítható. Ide tartoznak Dolina és Nyir puszták is. Postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz."'' <ref name="auto_/aDJHgX97gPcrE6YLo/NNw"/>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyír (település)|Nyír]] és [[Ágó (Szlovákia)|Ágó]] egyaránt [[Bars vármegye]] [[Lévai járás]]ához tartozott. Az első bécsi döntés nyomán az akkor Magyarországhoz tartozó [[Ágó (Szlovákia)|Ágó]] és [[Nyír (település)|Nyír]] községeket 1942-ben '''Ágónyír''' néven egyesítették, ma hivatalos magyar elnevezése a szlovák belügyminisztérium településlistája alapján Nyírágó.<ref>http://www.onkormanyzas.sk/letoltes/torvenyek/201502101122070.221_1999_kisebbsegi_telepulesekrol_hu.pdf</ref>
== Népessége ==
| |||