„Daniel Olbrychski” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a filmkockák ki, szabad képek a Commonsból
45. sor:
 
=== A nyolcvanas évektől napjainkig ===
Az [[1980-as évek]] elejének Lengyelországában zavaros volt a belpolitikai helyzet, [[1981 a filmművészetben|1981]] végén bevezették a szükségállapotot. Számos lengyel művész a bizonytalan körülmények elől külföldre – főleg [[Franciaország]]ba – ment dolgozni. Olbrychski [[Párizs]]ba utazott, színházban lépett fel, és persze továbbra is filmezett. [[Claude Lelouch]] ''Egyesek és mások'' (1981) című nagyszabású alkotása – tévésorozatként is bemutatták – egyesek szerint a rendező egyik legjelentősebb munkája, mások szerint a [[giccs|szupergiccs]] szinonimája. Mindenesetre Olbrychski olyan partnereket kapott benne, mint [[Robert Hossein]], [[Nicole Garcia]], [[Geraldine Chaplin]], [[Fanny Ardant]] és [[Jean-Claude Brialy]]. A II. világháború időszakában játszódik [[Lordan Zafranovic]] drámája, az ''[[Itália bukása]]'' (1981). Olbrychski egy partizánparancsnokot alakít, aki agyonlöveti egyik harcostársát, mert az illető a hazafias kötelesség elé helyezte a szerelmet, ám később a parancsnok is hasonló konfliktushelyzetbe kerül. [[Joseph Losey]] ''A pisztráng'' ([[1982 a filmművészetben|1982]]) című alkotása meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült. A mű alapjául [[Roger Vailland]] regénye szolgált, melynek témája az osztályharc és a nemek harca. A kritikák főleg [[Jeanne Moreau]] és [[Jean-Pierre Cassel]] alakítását dicsérték, a főszerepet játszó [[Isabelle Huppert]] viszont számos ítész szerint nem volt igazán meggyőző. Andrzej Wajda ''[[Szerelem Németországban]]'' ([[1983 a filmművészetben|1983]]) című rendezése [[Rolf Hochhuth]] 5 évvel korábban publikált regényéből készült. A felkavaró dráma egy német asszony ([[Hanna Schygulla]]) és egy lengyel hadifogoly (Olbrychski) tragikusan végződő „fajgyalázó” szerelmének históriája. Tragikus szerelmi történet [[Margaretha von Trotta]] ''Rosa Luxemburg'' ([[1986 a filmművészetben|1986]]) című filmje is, amely a kommunista [[Rosa Luxemburg|Luxemburg]] életéről, harcostársa, [[Leo JagichesJogiches]] (Olbrychski) iránti szerelméről szól. Filozofikus [[sci-fi]] [[Piotr Szulkin]] ''[[Ga, ga, avagy dicsőség a hősöknek]]'' (1986) című filmje, a rendező trilógiájának befejező része. [[Witold Leszczynski]] ''[[Szekercelárma]]'' (1986) című alkotása a lengyel irodalom egyik jelentős alakja, [[Edward Stachura]] regényének méltó filmváltozata, melyben Olbrychski játszotta a főszereplőt, Michał Kątnyt, akit a szerző így írt le: ''„…mosolya olyan romos, megrepedezett, széttöredezett volt. Úgy mosolygott, mintha nem is akart volna teljes szívéből mosolyogni. Mintha életében történt volna valami, ami megsemmisítette, szétzúzta, elpusztította volna minden mosolyát, és Michał Kątny nem tudta, vagy nem akarta már felépíteni, vagy: se nem tudta, se nem akarta.”''<ref>A ''Filmvilág'' 1987. februári száma alapján.</ref> [[Milan Kundera]] azonos című, világsikerű regénye alapján készült [[Philip Kaufman]] ''[[A lét elviselhetetlen könnyűsége (film)|A lét elviselhetetlen könnyűsége]]'' ([[1988 a filmművészetben|1988]]) című drámája, [[Daniel Day-Lewis]], [[Juliette Binoche]] és [[Lena Olin]] főszereplésével. Olbrychski kicsiny szerepet játszik a filmben, egy belügyi tisztviselőt.
 
Az [[1990-es évek]]ben Olbrychski három magyar filmben is szerepelt. [[Erdőss Pál]] ''Vérvonal'' ([[1992 a filmművészetben|1992]]) című filmjének főszereplője két intézeti lány, akik elszöknek az intézetből azért, hogy felkutassák egyikőjük apját. [[András Ferenc]] ''A törvénytelen'' ([[1996 a filmművészetben|1996]]) című alkotása a rendszerváltást követő ügyeskedőkről szól. [[Gyarmathy Lívia]] ''Szökés'' ([[1997 a filmművészetben|1997]]) című filmje a hírhedt [[recsk]]i kényszermunkatáborban játszódik, ahonnan az egyik elítélt kalandos szökést kísérel meg. Olbrychski játszotta a tábor politikai parancsnokát, Nagy főhadnagyot. Az évtized végén a művész három nagyszabású produkcióban kapott szerepet. [[Nyikita Szergejevics Mihalkov|Nyikita Mihalkov]] ''[[A szibériai borbély (film)|A szibériai borbély]]'' ([[1997 a filmművészetben|1997]]) című francia–orosz–olasz–cseh koprodukciós filmjében Kopnovszkijt játszotta [[Richard Harris]] és [[Julia Ormond]] partnereként. A látványos alkotás cselekménye a [[19. század]] végének [[Oroszország]]ában játszódik, és egy szenzációsnak mondott találmány, egy fakitermelő gép (a címadó szibériai borbély) engedélyeztetése ürügyén egy szerelmi történetet mesél el. Andrzej Wajda ''[[Pan Tadeusz (film)|Pan Tadeusz]]'' ([[1999 a filmművészetben|1999]]) című történelmi drámája az egyik legismertebb lengyel irodalmi mű, [[Adam Mickiewicz]] azonos című ([[Pan Tadeusz]]) elbeszélő költeménye alapján készült. Az időpont a 19. század, helyszín a három részre szakadt Lengyelország. Olbrychski partnerei: [[Bogusław Linda]], [[Grażyna Szapołowska]] és [[Michal Zebrowski]]. 1999-ben Jerzy Hoffman végre megrendezhette Sienkiwicz trilógiájának első részét is. Nem a rendezőn, hanem a lengyel filmgyártás illetékeseken múlt, hogy a trilógia fordított sorrendben került a filmvászonra, mindenesetre 30 évvel ''A kislovag'' és 25 évvel az ''Özönvíz'' után a közönség megtekinthette a ''[[Tűzzel-vassal (film)|Tűzzel-vassal]]'' filmváltozatát is. (Tévésorozat formájában ugyancsak bemutatták.) Ebben Olbrychski Tuhaj bejt formálta meg, annak az Azjának az apját, akit a 3 évtizeddel korábbi filmben játszott. A látványos és fordulatos szuperprodukció főszerepeit a közönség előzetes igényeinek felmérése alapján osztották ki. A színészek közül Michal Zebrowski, a [[James Bond|Bond]]-lányként megismert [[Izabella Scorupco]], [[Alekszandr Domogarov]], [[Zbigniew Zamachowski]] és [[Krzysztof Kowalewski]] nevét érdemes kiemelni.