„Csongor Barnabás” változatai közötti eltérés

a
pontok, szóközök, vesszők
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
a (pontok, szóközök, vesszők)
== Élete és munkássága ==
 
[[1941]]-ben érettségizett [[Beregszász]]onbann. 1942-től a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karán magyar–olasz szakán tanult, itt kezdett el foglalkozni a kínai nyelvvel is. 1947-ben védte meg doktorátusát az ''Újgur írásos kínai szórványok'' témakörében.
 
1950 júniusában lett tudományos kutató az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékén. 1960-ban kandidátusi fokozatot szerzett („Idegen írásos szövegek a T’ang-korból”). 1962-ben egyetemi docens, majd 1963–83 között a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék vezetője lett. 1990-ben vonult nyugdíjba.
 
=== Magyarul ===
* Ujgur írásos kínai szórványok (Doktori értekezés): ''Kelet-ázsiai dolgozatok'' 2., Budapest 1947, 24 ppo. + 2 t.
* Egy párhuzamos átvétel: tea és csája: ''Pais-emlékkönyv'', Budapest 1956, 276–279.
* Kínai műfordításainkról: ''[[Filológiai Közlöny]]'', Budapest, 1960/2, 197–207.
* A kínai írás mint a kultúra terjesztésének eszköze és akadálya: ''Kultúrák sorsa a fejlődő világban'' (Történelem és kultúra 1.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 41–49.
* Emberi világ egy kínai regényben: ''Kína kultúrája Magyarországon'' (Történelem és kultúra 2.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 44–56.
* A kínai konyha: ''Aladdin konyhája,'' Minerva, 1986, 179–210. oldal
* A Vízparti történet sorsa a Kínai Népköztársaságban: ''[[Keletkutatás]]'' 1988. ősz, 67–73.
* A földtulajdon kérdéséhez Kínában – a csuang-birtok a Vízparti történet c. regényben: ''[[Keletkutatás]]'' 1990. tavasz, 3–22.
* ''Kínai források az ázsiai avarokról.'' Történelem és kultúra 9. Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest, 1993.
* ''A kínai nevek és szavak magyar átírása.'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. (Ferenczy Máriával)
 
==Műfordításai==
* ''[[Li Paj|Li Taj-po]] versei'' (válogatás, nyersfordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1951.
* ''[[Po Csü-ji]] versei'' (válogatás. nyersfordítás, jegyzetek), Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1952.
* ''[[Tu Fu]] versei'' (válogatás, nyersfordítás, előszó, jegyzetek), Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1955.
* Csao Su-li: ''Li Ju-caj dalocskái'' (fordítás), Európa Könyvkiadó, 1959.
* Si Naj-an: ''Vízparti történet'' I–II. (fordítás, előszó, jegyzetek), A Világirodalom Klasszikusai sorozat, Európa Könyvkiadó, 1961.
* ''Klasszikus kínai költők'' I–II. (előszó, a II. kötet válogatása és jegyzetei), Európa Könyvkiadó 1967. ([[Tőkei Ferenc]]cel)
* [[Vu Cseng-en]]: ''[[Nyugati utazás]], avagy a majomkirály története'' I–II. (fordítás, utószó), Európa Könyvkiadó, 1969.
* [[A Jen-beli Tan herceg története]]: ''[[Keletkutatás]]'' 1976–77, 43–52.
* ''[[Li Paj|Li Taj-po]], [[Tu Fu]], [[Po Csü-ji]] versei'' (válogatás az előző kötetekből), Lyra Mundi sorozat, Európa Könyvkiadó, 1976.
* Si Naj-an: ''Vízparti történet'' I–III. Javított és bővített kiadás (fordítás, utószó, jegyzetek), A Világirodalom Remekei sorozat, Európa Könyvkiadó, 1977.
* [[Vu Cseng-en]]: ''[[Nyugati utazás]], avagy a majomkirály története'' I–II. (2. kiadás, jegyzetekkel), Európa Könyvkiadó, 1980.
* Tung Jüe: ''Ami a Nyugati Utazásból kimaradt'' (fordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, 1980.
* Szu Hsziao-kang – Vang Lu-hsziang: A Sárga Folyó áldozatai – A pekingi televízió 1988-as hatrészes sorozatának rövidített szövege: ''Helikon Világirodalmi Figyelő'', 1991, 3–4, 322–358.
* Li Cse: Értekezés a fegyverekről és az élelemről – Egy másként gondolkodó a XVI. századi Kínában: ''Műhely'', kulturális folyóirat 1992. XV. évfolyam 2. sz. 57–60.
* [[Henri Maspero]]: ''Az ókori Kína'' (fordítás franciából). Gondolat, Budapest, 1978.
 
==Források==
62 318

szerkesztés