„Milloss Aurél” változatai közötti eltérés

Budapesten Milloss a [[Magyar Királyi Operaház]] balettegyüttesének [[Kodály Zoltán]] műveire (Galántai-,és Marosszéki táncok) Kuruc mese címmel készített kompozíciót, valamint újból színpadra vitte a [[Robert Schumann]] Karnevál című művére készült, azonos címet viselő, koreográfiáját. (1942-ben Álomjáték címmel újították fel ezt a művét.). Ekkor került sor a Prométheusz teremtményei budapesti bemutatójára is. Később azonban az igazgatóváltás (Radnai halála) és személyi ellentétek miatt megszakadt azt együttműködés a koreográfus és az Operaház között. Így Milloss önálló, Magyar Balett Stúdiót alapított Budapesten,amelyben a Nemzeti Színház fiatal vezető művészei ([[Major Tamás]], [[Várkonyi Zoltán (színművész)]], [[Ungváry László]], [[Pártos Géza]], [[Somogyi Erzsi]], [[Pásztor János]] is gyakoroltak. Végül [[Németh Antal (rendező)]], a Nemzeti Színház főrendezője Millosst játékmesternek, színházi koreográfusnak hívta meg a társulatához. Így Milloss 1936-ban [[A roninok kincse]], a [[Gyémántpatak kisasszony]], a [[Csodatükör]], az [[Úrhatnám polgár]] és a [[Szentivánéji álom]] színpadi mozgásait, illetve táncbetéteit, 1937-ben pedig Az ember tragédiája, valamint az [[És Pippa táncol]].. és [[A velencei kalmár]] koreográfiáját készítette el. Ez utóbbi a [[Bázárdos Arthúr]] vezette Művész Színház produkciója volt és nem csak Milloss stúdiójának a növendékei szerepeltek benne hanem [[Jan Trojanowski]] (Trojanoff, Trojanov) lengyel balettmester és a [[Szentpál Iskola]] táncosai is. A Milloss Stúdió Szegeden az 1937.évi Szabadtéri játékon fellépett A babatündér Milloss-féle koreográfiájával valamint a táncosok (Milloss szólójával) [[Antos Kálmán]] zenéjére a [[Fekete Mária]] című misztériumjátékban szerepeltek. Milloss 1936-38-ban számos alkalommal lépett fel országszerte partnereivel ([[Lya Karina]], [[Krucsai Erzsébet]]) szólóesteken. Milloss 1937 januárjában [[Albert Roussel]] meghívására Nápolyba vendégszerepelt, ahol a San Carlo Operában debütált koreográfus-és táncosként [[Albert Roussel]] Aeneas és [[Giulio Cesare Sonzogno]] Skandináv legenda című alkotásainak színrevitelével. 1938-ban a [[Paulini Béla]] szervezte [[Magyar csupajáték]] című stagione produkció koreográfiáit készítette el, amelynek több főszerepét maga táncolta. A produkcióban operaházi balettművészek ([[Bordy Bella]], [[Csányi László]], [[Orbán Gábor]] mellett növendékei és színész táncosai egyaránt szerepeltek. (Jelentős feladatokat kapott pl. [[Szabó Iván (szobrász)]] és [[Haász László]] képzőművészek – a későbbi hivatásos néptáncegyüttes vezetők – is.). Milloss budapesti tartózkodása idején ismerkedett meg [[A csodálatos mandarin]] című művel. Milloss Budapesten szerette volna bemutatni a darabot – maga [[Bartók Béla (zeneszerző)]] is többször ellátogatott a próbákra – azonban végül a budapesti bemutató pénzügyi nehézségek miatt meghiúsult. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából került bemutatása [[Paulini Béla]] [[Magyar Csupajáték]] produkciója. A műsor táncjeleneteitáncképeit közöttMilloss többkoreografálta.Ezek Milloss koreográfiaközött szerepelt: a magyar népmesei hagyományokból táplálkozó [[Csodafurulya]] ([[Paulini Béla]] szcenírozásában, [[Veress Sándor (zeneszerző)]] zenéjével) és a Haláltánc (zene: [[Antos Kálmán]] ). 1939-ben a [[Magyar Csupajáték]] produkciót a BBC is sugározta Hungarian Play of Plays.